Változtak a szabadságolás szabályai

2013. január elsejétől lépett hatályba az új munka törvénykönyvének (Mt.) számos módosítása. A változások a szabadságot, a kiküldetést és a távolléti díjat érintik.

A Mt. 2013-tól hatályos változásainak zöme a szabadságra vonatkozik. Ennek mértéke januártól ugyan nem változik, ám ha a keresőképtelenség az adott naptári évben harminc napnál több, az ezt meghaladó időtartamra nem jár szabadság.

A munkáltató a munkavállaló kérésére évente 7 munkanapot, legfeljebb két részletben köteles kiadni. "Ugyanakkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama összefüggően legalább 14 nap legyen, kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg" - magyarázta Gergely Krisztina, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkajogásza. Januártól, a korábbi 1 hónap helyett, a munkáltatónak elegendő a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesítenie a dolgozót. "Ennek fényében akár fel is értékelődhetnek a last minute utak" - mondta Hetényi Kinga, a Schönherr munkajogi csoportjának vezetője.

Az október 1-jén vagy ezután kezdődött munkaviszonynál a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Szintén új szabály, hogy ha a felek megegyeznek, akkor a szabadság egyharmad részét a munkavállaló átviheti a következő évre.

Korábban, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint amely őt megillette, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Januártól ez a szabály megszűnik.

Rövidebb kiküldetés

Januártól egy naptári évben összesen legfeljebb 44 munkanapig lehet a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A régi Mt. szerint az átirányítás, kiküldetés és kirendelés együttes időtartama maximum 110 munkanap/naptári év lehetett. 2013-tól ezen időtartamokat lehet munkaórában is számolni; eszerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás legfeljebb 352 óra/naptári év lehet.

Januártól megszűnik az átlagkereset, és változik a távolléti díj számítása is. A Mt. szerint például a munkavállalót 1 havi távolléti díj illeti meg akkor, ha a munkaviszonya a munkáltatói felmondás közlésekor legalább 3 éve fennáll. A távolléti díj összege 2013-tól csökkeni fog, mert, többek között, a rendkívüli munkavégzés ellenértéke nem számít bele a távolléti díjba.