Változások a növekedési hitelprogram második fázisában

2014. január 1-jétől áll rendelkezésre 2 ezer milliárd forint a növekedési hitelprogram második lépcsőjében. A keretből akkor is adható hitel kereskedelmi ingatlan és bérbeadásra készülő más típusú ingatlan fejlesztésre, ha a bérlő a cégcsoporton belüli társaság, mondta el Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége évzáró közgyűlésén, tájékoztat az MTI.

Az ügyvezető hozzátette, lakópark építésére viszont csak forgóeszközhitel vehető fel, legfeljebb egyéves lejáratra. Nem adható hitel ebből a forrásból meglévő épület, bérbeadási célra történő vásárlására sem.

A 2013 augusztusa után alapított kkv-k nem juthatnak hitelhez a második lépcsőben. A fejlesztés alatt álló projektek nem adhatók el a hitel visszafizetése nélkül. Szintén a jövő év első napjától építőipari gépek is vásárolhatók lesznek ebből a hitelből.

Kérdésre válaszolva Nagy Márton megerősítette, hogy vállalkozói bérlakások építésére is adható lesz a hitel a jövő év első napjától. Hogy a lakóparképítésben miért csak egyéves forgóeszközhitelt engedélyeznek, azt azzal magyarázta, hogy jegybank szerint – a gazdasági adatokból következtetve – nincs fizetőképes kereslet új lakóparki lakások iránt, márpedig túlkínálatot nem kell finanszírozni. Ugyanakkor erőteljesebb lobbizást javasolt az ÉVOSZ-nak azért, hogy hosszabb legyen a forgóeszköz hitel futamideje.

Az ügyvezető igazgató ismertette a növekedési hitelprogram első lépcsőjének adatait is. A rendelkezésre álló 750 milliárd forintból 10 ezer szerződés keretében 701 milliárd kelt el. A hitelek 60 százalékából új beruházás lett, a többi hitelkiváltás. A lehetséges 10 éves futamidővel szemben a szerződésekben 5-7 év szerepel. Az építőipar 21 milliárd forint hitelhez jutott, míg ingatlanügyletekre 48 milliárdot kaptak a cégek.

Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke röviden értékelte az idei évet az építőipar szemszögéből, és vázolta a kilátásokat. Úgy véli, a várhatóan folytatódó GDP-növekedés optimizmusra ad okot. A következő uniós költségvetési ciklusban Magyarországra jutó 7200 milliárd forintnak 60 százalékát kívánja a kormány gazdaságfejlesztésre fordítani, és ebből jut feladat az építőiparnak is.

Kevésbé ad okot optimizmusra az, hogy az állam és az önkormányzatok nagyobb beruházásokat nem rendelnek, a külföldi beruházók kivárnak, magyarok pedig nincsenek a piacon. A szakmát nyugtalanítja, hogy az uniós források felhasználásáról szóló kormányhatározat úgy is értelmezhető, hogy csak állami tervező vehet részt a támogatott projektekben, és eddig nem kapták meg a hivatalos értelmezést, mondta az ÉVOSZ elnöke.