Centire pontosan nem mindig találjuk el az áldozatot

Vágólapra másolva!
Minden EU-s támogatást lehívunk, ennek érdekében több százmilliárddal túl is vállaljuk magunkat - mondta Lázár János. Az államtitkár beszélt a 98 százalékos különadó mérsékléséről is, szerinte az EU nem fogadja el a 98 százalékos kulcsot, de nincs baja a 75 százalékkal. Az offshore-vadászat jól halad, de elismerte, hogy nem mindig lőnek pontosan.
Vágólapra másolva!

„Nem lesz forrásvesztés, egyetlen eurócentet sem fogunk elveszíteni” – állította Lázár János, aki a nyár végén vette át az uniós pénzekért felelős NFÜ irányítását. Szerinte 570 milliárd forint volt veszélyben még augusztusban, de ezt az összeget sikerült nullára csökkenteni.

Azért, hogy ne veszítsen pénzt Magyarország, 22 nagyprojektet indítottak el. Ezeket október végéig Brüsszel elé tárták, a Bizottság pedig el is fogadta őket. Köztük van a nyíregyházi és a pécsi kórház felújítása, vasútépítés, szennyvízberuházás, út- és vasútépítés.

Annak érdekében, hogy ne legyen forrásvesztés, a 8200 milliárd forintnyi uniós támogatásra 8900 milliárd forintnyi vállalást tettek, hogy ha később néhány pályázó mégsem tudná megvalósítani a projektjét, akkor is legyen másik, amelyiket még meg lehet valósítani. Augusztusban még 500 milliárd forintnyi pályázati pénz nem volt kiírva, mára minden pénzt megpályáztatott az NFÜ.

Megszűnik az NFÜ

A kifizetések gyorsulását Lázár János úgy érzékeltette, hogy korábban 1200-1300 milliárd forint kifizetését tervezték idén, de jelenleg már 1507 milliárd forintnál tartanak. „1400 milliárd fölött minden forint ajándék, de december végéig már közel leszünk az 1600 milliárdhoz” – mondta Lázár. Jövőre 2000 milliárd forint a cél, amelyet a kormány úgy igyekszik kikényszeríteni a minisztériumtól, hogy a le nem hívott összegeket a tárcák saját költségvetési keretéből vonják le büntetésként.

A 2007-2013-as ciklus forrásait 2015-ig lehet lehívni, az idén év végi határidő csak a források odaítélésére vonatkozik. A kifizetéseket úgy kell megvalósítania a kormánynak, hogy közben az elszámolásokért és koordinációért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Lázár szerint megszűnik január 1-jével, a feladatokat a minisztériumok kapják meg. Az új pénzosztási struktúrára az Európai Bizottság rá is bólintott, sőt Lázár szerint még mellette is érvelt az uniós biztos.

Lázár a nyáron egy offshore-ellenes programot is elindított, amely keretében mind a 46 ezer eddigi nyertestől bekértek egy nyilatkozatot a tulajdonosi háttérről. Lázár szerint közel 300 offshore, illetve együttműködni nem akaró céget találtak eddig. „Nem mondom, hogy minden vállalkozó örült ennek a vizsgálatnak, és nem mondom, hogy centire pontosan találjuk el az áldozatokat” – ismerte el Lázár. A szűrés közben nem egy esetben egyértelműen magyar tulajdonú cégek is fennakadtak – erről bővebben itt olvashat.

A 98 nem jó, a 75 átmegy

A miniszterelnökséget vezető államtitkár beszélt arról is, hogy a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót miért kell módosítani. A kormány egy mezőgazdasági tárgyú törvény keretében változtatná meg a 98 százalékos kulcsot 75 százalékra. Lázár szerint azért van erre szükség, mert az Európai Unió nem engedi ezt a mértéket, perek folynak ez ellen. „A 98 százalékos adót az édesgyermekemnek nevezhetem, mert magam kezdeményeztem. Most azonban választhatunk, hogy a 98 százalék mellett tartunk ki, és elveszítjük a pereket, vagy csökkentjük a kulcsot” – mondta. Arról is beszélt, hogy ő meghagyná a 98 százalékos mértéket, de valamiért az Uniónak ez nem tetszik, miközben a 75 százalékos kulcsot elfogadják.

Az állami vezetők többmilliós prémiumát is bevonják az eddig csak a végkielégítéseket érintő különadó hatálya alá. „Az az állami vezető, aki milliós jutalmat vett fel, sürgősen ballagjon vissza a kasszához, és fizesse vissza, vagy ajánlja fel jótékony célra” – mondta Lázár. Szerinte az a cégvezető, aki nem akar együttműködni, azzal valószínűleg nem sokáig fognak együtt dolgozni, de a pénzt mindenképp visszaszedik, ha máshogy nem, a különadóval.