A 7 legfontosabb dolog, ami meghatározza a magyar gazdaságot 2014-ben

Jövőre kampányév lesz, ezért a lehető leginkább ezoterikus és a leginkább valóságtól elrugaszkodott gazdaság-értelmezésekre kell felkészülnünk. Igyekeztünk ezért összegyűjteni azokat a valós tényezőket, amelyek meghatározzák majd a hazai gazdaságot 2014 során.

A választási kampány

Ha teljesen komolyan vennénk magunkat, azt kellene mondanunk, hogy mind az öt legfontosabb dolog, ami jövőre meghatározza majd a magyar gazdaságot a jövő tavasszal kezdődő választási kampány lesz (itt álljunk meg egy pillanatra és elmélkedjünk el azon, hogy a választási kampány bizony még nem kezdődött el).

Hirtelen lesz majd pénz mindenre, az összes releváns mutató kilő majd a megfelelő irányba, megszűnik a korrupció, ésatöbbi.

A választási kampány eredményeképpen egy olyan, párhuzamos univerzum megjelenésének lehetünk majd tanúi, amiben az ország legnagyobb problémája az lesz, hogy hogyan kezelje a Svájcból tömegesen érkező vendégmunkások által keltett szociális válságot.

NAV-botrány

Nem pont azon az ezerötszáz emberen fog múlni, aki tegnapelőtt mégis kiment demonstrálni Horváth András mellett, de várakozásaink (és reményeink) szerint a NAV-botrány hullámai nem akadnak el a politika és a karácsonyi ünnepkör hullámtörőiben.

Ha őszintén magunkba nézünk, nem számítunk arra, hogy fejek fognak hullani, hiszen az azért ellenkezne az ország alapvető működési elveivel, de némi adok-kapok azért még lesz a témában.

Arról nem is beszélve, hogy a NAV-botrány remek apropót kínál a parlamenti ellenzéknek arra, hogy bebizonyítsa, nemcsak az ország vezetésére, de még egy ennyire magas labda lecsapására is tökéletesen alkalmatlan.

Online pénztárgépek

Lesz először az év első néhány napja, amit egy törvénytisztelő állampolgár körülbelül úgy képzelhet most el, mint az utolsó ítéletet: teljesen megjósolhatatlan, hogy mi is fog történni, így, hogy elvileg már mindenkinek online pénztárgépet kéne használnia, gyakorlatban viszont még alig valakinek van ilyen, aztán pedig – végülis Magyarországon élünk – úgyse lesz semmi. Az üzletek kinyitnak, néhányan majd jól megszívják, hogy pont most ellenőrzi őket a NAV, aztán pedig annyi új és új „ügy” lesz, hogy február végére már gondolkoznunk kell azon, hogy „mivel is volt akkora para az év elején”?

A gazdaságra pedig persze hosszabb távon is hatással lesz, hogy az online pénztárgépek némileg visszaszorítják a feketekereskedelmet, némileg még kevésbé vállalkozásbarát környezetet teremtenek, és egy kicsit talán még az adóbevételeket is felpumpálják majd.

Meglátjuk.

Kivonuló bankok

Ugyan a Nemzeti Bank elnöke egy félmondattal elintézte őket, de azért ha valóban kivonul négy nagy bank az országból, akkor azt valamelyest a bankrendszer is megérzi majd.

Az is igaz, hogy az itt maradók, és az újonnan érkező (ázsiai) bankok már sokkal inkább adottságként tekintenek majd arra, hogy a kormányzati kommunikációban állandóan rájuk osztják a feketebárány szerepét, az egykor még ritkaságszámba menő, és időlegesnek (bruhaha) elfogadott banki különadó pedig könnyebben beépül majd a világképükbe.

És persze az utolsó gondolatuk lesz az így megnövekedett költségeiket a banki ügyfelekre áthárítani.

Kivonuló munkavállalók

Pont ma reggeli hír, hogy maga a foglalkoztatásért felelős államtitkár ismerte el: egyre többen vállalnak külföldön munkát.

Ez a tendencia folytatódni fog, és bár – amint erre az államtitkár maga is utalt – a külföldön munkát vállalók számáról pontos adataink nincsenek, de az ehhez kapcsolódó érzetek egyre erősödni fognak.

Mértékegységként pedig hamarosan megjelenik az „56-nyi”, arra utalva, hogy a Magyarországot elhagyó, külföldön munkát keresők száma hogyan viszonyul az 1956-os emigránsok számához. (Becslések szerint jelenleg két 56-nyinál tartunk).

Recsegő-ropogó alapok

Minthogy választási év lesz, ezért a gazdaság mutatói várhatóan a megfelelő irányban fognak majd elmozdulni, de ezeket a mozgásokat nagyon sok esetben okozzák majd olyan mesterséges hatások, amelye csak még betegebbé teszik az amúgy sem sziklaszilárd alapokat.

Csak hogy néhányat említsünk: a mesterségesen alacsonyan tartott infláció, a fenntarthatatlan, és kizárólag kampányfogásként értelmezhető „rezsicsökkentés”, az MNB által végsőkig pörgetett KKV-s hitelprogram, az építőipart felpörgető kampányberuházások, leginkább pedig a négy év után is improvizatív, megbízhatatlan és instabil gazdaságpolitika.

Akik felelősen gondolkoznak, tudják, hogy előbb utóbb valakinek ki kell majd fizetnie a számlát, amit pedig végül jó eséllyel mégsem a bankok és az energiaszolgáltatók fognak rendezni. Talán még nem a jövő év során fog elkezdeni összeomlani a kártyavár, de a várakozásaink szerint az előjelek már meg fognak mutatkozni a gazdaság 2014-es teljesítményén.

Időjárás

Utálatos dolog, de az idei GDP jó eredményében óriási szerepe volt a kedvező időjárásnak, ami az átlagosnál lényegesen jobb mezőgazdasági termést eredményezett. Tetszik vagy nem, de az ország jövő évi gazdasági teljesítménye ugyanígy ki van szolgáltatva ennek a nehezen befolyásolható faktornak.