5 Dolog, amit nem árul el a 227 ezres átlagbér

A tények makacs dolgok, a számok pedig pláne azok, így érdemes néha egy kicsit mögéjük nézni, hogy nehogy optikai csalódás érjen bennünket. Persze nem biztos, hogy a sima csalódás sokkal jobb.

Ha a száraz tényeket nézzük, a 2013. január–októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt, ez pedig 3,8 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél. Ha hozzávesszük a példátlanul alacsony inflációt, és a kettő különbségéből adódó reálbér-emelkedést, arra a következtetésre juthatunk, hogy ez nem is rossz.

Na ez az, amit érdemes árnyalnunk egy kicsit.

Optikai csalódást okozhat az átlagbér-adat M C Escher

Az alábbiakban számba veszünk öt szempontot, ami alapján pontosabb képet kapunk arról, hogy mit jelent a fenti adat a gyakorlatban.

Ez bruttó

Persze ez az első pillanattól kezdve nyilvánvaló, és senki nem állította az ellenkezőjét, de amikor egy adat azt mondja, hogy 227 800 forint, akkor az ember hajlamos elképzelni 227 800 forintot. Ez azonban nettó 149 200. Így már azért egy kicsit más szájízt hagy maga után.

A kétharmad az átlag alatt keres

Aki foglalkozik matematikával azt nem éri meglepetésként, hogy az átlagot torzítják a szélsőséges értékek, de a többségünk nem foglalkozik matematikával. Marad tehát a meglepetés: hiába a kedvező átlag, ha a dolgozók kétharmada lényegesen kevesebbet keres.

A medián (tehát a középső érték) egy felmérés szerint csaknem 20 százalékkal alacsonyabb az átlagnál, azaz bruttó 190 000 forint környékén van. Mondom: bruttó.

600 ezren minimálbéren

Amikor azon vekengünk, hogy a többség mégis, mennyi pénzből élhet egy ilyen adat mellett, akkor érdemes elővennünk azokat a becsléseket (pontos adatok híján), amelyek szerint körülbelül 600-800 ezren keresnek minimálbért. Ez bruttó 98 000 forint.

A közmunkások nagy része nincs benne az átlagban

A statisztika csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állókat tartalmazza, így az alkalmi közmunkaprogramok résztvevőinek a többsége illetve az idénymunkások ebben nem szerepelnek. Mindez csak azért fontos, mert a jóval a minimálbér alatt fizetett közmunkások jövedelme ezt az átlagszámot lefelé mozdítaná el - így azonban ez a hatás lényegében hiányzik.

A hatás mértékét jól mutatja, hogy azok a közmunkások, akik átlagosan 77 000 forinttal szerepelnek a statisztikában, vagyis akiket teljes munkaidőben foglalkoztattak, így is tízezer forintot rontottak az átlagon, ami nélkülük 237 000 forint lenne.

Az emelkedés egy részét mi fizetjük

Végül nem árt elfelejtenünk azt, hogy az emelkedésért felelős összetevők legfontosabb részei legalább részben mesterségesen generáltak, így ezeknek a költségei előbb-utóbb megjelennek a költségvetésben.

Más szóval mi fizetjük őket.

Elég olyan dolgokra gondolni, mint a válság mélypontjáról stadionépítésekkel "túllendített" építőipar, a "rezsicsökkentés" jól hangzó szlogenjével mesterségesen nyomott infláció vagy akár a kkv-k támogatott MNB-hitelei.

Valamit valamiért.