Öt hiba, ami szörnyű befektetési döntésekhez vezet

Vágólapra másolva!

A tőzsdézők legtöbbje tudja, hogy a kereskedés teljesen más a gyakorlatban, mint az elméletben. A tőzsdézés során rendkívül nagy szerep hárul a tőzsdei pszichológiára, mellyel nem árt tisztában lennünk. Összeszedtünk öt olyan pszichológiai csapdát, amibe a legtöbb kereskedő beleesik, és melyekből sokszor csak fájdalmas veszteségek árán tanul az ember.

Kondás László

Vágólapra másolva!

pszichológia részvénypiac

Aki kötött már tőzsdei ügyletet, vagy közel van az első részvényeinek megvásárlásához, vélhetően tisztában van vele, mekkora szerepet játszik a kereskedés során a pszichológia. Amikor valamilyen döntést hozunk a kemény munkával megkeresett tőkénk sorsáról, óhatatlanul elkezdenek nem kívánatos gondolatok cikázni az agyunkban. Egy mondás szerint minden fejben dől el, és a legtöbb kereskedő egyetért abban, hogy a legnagyobb részben a pszichológián áll vagy bukik, hogy valaki hosszú távon sikeres lesz-e.

Emiatt érdemes ismernünk saját képességeinkkel és korlátainkkal, és hogy az agyunk miképpen működik egyes helyzetekben. Nem árt tisztában lenni azokkal a dolgokkal sem, melyekkel az agyunk becsaphat bennünket, így hibás befektetési döntésekhez vezetve minket.

A Valuestockguide.com összegyűjtött öt ilyen pontot, melyek ezeket a hibás befektetési döntéseket eredményezhetik. A pontokat olvasva pedig vélhetően sokak számára lesznek felismerhetőek olyan jegyek, melyek utólag egyértelműen hibának tűnnek, de korábban mégis nagy fejfájást okozhattak.

1. Követjük a csordát

Sokszor azt gondoljuk, hogy az a helyes, amit a legtöbben csinálnak, ezért mi is elkezdünk a tömeggel ugyanúgy cselekedni. Ez a tőzsdén azt jelenti, hogy ha például sokan vásárolnak egy vállalat részvényeiből, akkor azt gondoljuk, hogy a tömeg biztos jobban tud valamit. Emiatt elkezdünk haladni a „csordával”, és mi is bevásárolunk a részvényből, sokszor megalapozatlan döntés alapján. Ez pedig fájdalmas veszteségekhez vezethet.

Gondoljunk csak a 20. század fordulóján kialakult dotkom-lufira, amikor óriási őrület alakult ki a technológiai cégek körül. Ez a „hype” hihetetlen magasságokba emelte a technológiai részvények árfolyamát (a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq Composite nagy raliba kezdett), és mindenki részt akart venni ebben a száguldásban. Azonban jött a fájdalmas „kijózanodás”, a lufi kipukkadt, és a meggondolatlanul piacra lépő tömegek súlyos veszteségekkel hagyták el a részvénypiacokat.

Ennek az ellenkezője, ha egy vállalat részvényeit kevesen vásárolják, akkor úgy gondoljuk, hogy az biztos rossz befektetés. Emiatt elszalaszthatunk olyan olcsó, alulárazott részvényeket, melyek később nagy menetelésbe kezdenek. Ebből a száguldásból pedig akár mi is profitálhattunk volna, ha nem a tömeget követjük, és esetleg a saját megérzéseinkre hallgatunk.

Gyakran esünk abba a hibába is, hogy a médiának hiszünk, mivel úgy gondoljuk, hogy az biztos több információval rendelkezik, mint mi. A legtöbbször viszont utólag kiderül, hogy mégsem volt bölcs döntés engedni a média befolyásának.

Erre kiváló példa egy több mint 30 évvel ezelőtti eset, amikor a Business Week gazdasági újság a „részvénypiacok halálát” jósolta egyik augusztusi számában. Ennek ellenére évekig tartó bikapiac kezdődött, amiből sokan kimaradhattak, mivel az újságcikk miatt nem mertek befektetni. Az amerikai piacok teljesítményét mérő S&P 500 részvényindex óriási szárnyalásba kezdett, ami egészen a 2000-es évek elejéig eltartott.

A csordaszellem miatt érzelmi és nem logikai alapon döntünk a befektetéseinkről, ami meggátolhat abban is, hogy kiszálljunk egy pozícióból, amikor veszélyt érzünk. Mindebből a tanulság, hogy nem feltétlenül kell bele ugrani egy olyan befektetésbe, amiről már a „szomszéd is ódákat zeng”, és inkább érdemes a saját fejünk után haladni.

2. Ami olcsó, nem biztos, hogy jó

Másik gyakori hiba, hogy a befektető összekeveri az árat az értékkel. Más szóval, attól, hogy valamelyik részvény „olcsó”, azaz alacsonyra esett az ára, nem biztos, hogy érdemes megvásárolni. Egy Eastman Kodak részvényért például 20-30 centért is hozzá lehet jutni, ám a papír nem véletlenül forog ilyen alacsony árszinteken. Az egykor szebb napokat is látott cég nem túl fényes növekedési kilátásokkal rendelkezik, és csődvédelembe kellett menekülnie, amit a részvények árfolyama is hűen tükröz.

Ezzel szemben a világ egyik leggazdagabb emberének, Warren Buffettnek a cége, a Berkshire Hathaway egy részvényéért (A-típusú) 175 ezer dollárt kell fizetni, nem véletlenül. A vállalat folyamatosan növekszik, egyre több társaságban szerez befolyást, és kiváló növekedési kilátásokkal rendelkezik.

Berkshire Hathaway árfolyama (NYSE) Forrás: [Bloomberg, Investor.hu]

Tehát soha ne vásároljunk csak azért, mert egy részvény olcsónak tűnik. Az árfolyam zuhanásának számtalan oka lehet, és érdemes megvizsgálni, hogy a mélyrepülést kiváltó tényezők még fennállnak-e a részvény piacán.

3. Beleragadunk a pozícióba

A legtöbb befektető gyakran beleesik abba a hibába, hogy ragaszkodni kezd egy pozíciójához. Ha valaki jelentős pénzt „ölt már bele” az egyik befektetésébe, számtalan időt töltött el annak elemzésével, az nem szívesen zárja le ezt a pozícióját nagy veszteségben. Ehelyett inkább reménykedni kezd, hogy az árfolyamok majd a neki megfelelő módon fognak alakulni, és tovább finanszírozza a veszteséges pozíciót, akár az egyébként jó kilátásokkal bíró, éppen nyereséges pozíciók lezárásával is.

Tehát túl sokáig ülünk mínuszos pozícióban, vagy túl korán zárunk le egy olyan nyereséges pozíciót, ami később még nagyobb profitot eredményezne.

Ebben az esetben a legjobb tanács, hogy ne gondoljunk arra a tőkére, amit már belefektettünk egy pozícióba. Ehelyett inkább zárjuk ki ezeket a gondolatokat, és zárjuk le a befektetést, ha úgy ítéljük meg, hogy az nem az általunk elképzeltek szerint alakul.

Ezt az esetet egy kiváló hétköznapi példával lehet érzékeltetni. Amikor minél hosszabb ideig várunk egy buszra, annál kevésbé vagyunk hajlandóak feladni a várakozást, és más módon eljutni a kívánt helyre. Mivel régóta nem jött a busz, úgy gondoljuk, hogy most már hamarosan tényleg mindjárt itt lesz. Tehát elköteleződünk, ami hibának bizonyulhat, mivel lehet, hogy egész nap hiába várnuk a járműre.

4. Félünk a veszteségektől

Daniel Kahneman és Amos Tversky bő harminc évvel ezelőtt rámutatott, hogy egy befektető döntéseit sokkal jobban befolyásolja a veszteségtől való félelem, mint a nyereség megszerzése. Ez azt jelenti, hogy ha valaki aközött választhat, hogy 50 százalék valószínűséggel nyerhet 200 dollárt, vagy 50 százalék valószínűséggel elkerülheti 100 dollár elvesztését, akkor a legtöbben az utóbbit választják, pedig pusztán a valószínűségszámítási szempontból az első verzió a vonzóbb (az első esetben a várható érték 100 dollár, a másodikban viszont -50 dollár).

A szakértő páros szerint akár 7-szer nagyobb lehet az 1 dollár elvesztésétől való félelemnek a pszichológiai hatása, mint 1 dollár megszerzésének.

A veszteségtől való félelem azt eredményezheti, hogy elszalasztunk remek befektetési lehetőségeket. Nem lépünk piacra, mivel a „biztos beszállót” keressük, vagy hajlamosak vagyunk bedőlni a tuti tippeknek, melyek sokszor mégsem bizonyulnak nyerő ötletnek.

5. Hamar elbizonytalanodunk

A befektetők gyakran azonnali eredményeket várnak egy részvénybefektetéstől, és figyelmen kívül hagyják a vállalatok hosszú távú pozitív kilátásait. Emiatt hajlamosak megválni azoktól a papíroktól, melyek árfolyama rövidtávon kisebb esést szenved el, még akkor is, ha az adott vállalat hosszú távú, kedvező fundamentális képe nem változott.

Ez pedig gyakran hibának bizonyul, mivel a részvényárfolyam később mégis a mi korábbi elképzeléseink szerint alakulhatnak vállalat hosszabb távú, remek fundamentumainak köszönhetően.

Erre kiváló példát szolgáltatott 2011 nyara, amikor az amerikai adósságplafonnal és az eurózóna adósságválságával kapcsolatos problémák miatt számos befektető kezdett menekülni a részvénypiacokról. Ekkor rövid idő alatt 115 milliárd dollár áramlott ki a részvényekből. Akik az eladások mellett döntöttek, később foghatták a fejüket, mivel az amerikai részvényindexek néhány hónapon belül új történelmi csúcsra ugrottak, leginkább a folyamatosan javuló gazdaságnak köszönhetően.

Hogyan lehet a hibákat elkerülni?

Joggal kérdezheti az olvasó, hogy milyen módon lehet elkerülni, hogy mi is beleessünk ezekbe a hibákba. Igyekeztünk összeszedni öt jó tanácsot, melyek segíthetnek elkerülni ezeket a csapdákat, hogy később ne a saját kárunkon tanuljunk a hibákból.

1. „Ismerd meg önmagad”. Magyarul ismerd meg kockázatvállalási képességeidet, határozd meg, hogy mennyi az a veszteség, amit még elbírsz viselni.

2. Akkor reménykedj, amikor nyerőben vagy, ne akkor, amikor bukóban. A legtöbb kereskedő általában fordítva „működik”, tehát a mínuszos pozícióban kezd el reménykedni, és pluszos pozícióban kezd el aggódni az addig megszerzett nyereség elvesztése miatt. Holott érdemes akkor bizakodni, amikor megfelelően alakul a befektetés, mivel ez azt jelenti, hogy helyesnek bizonyultak az elképzeléseink.

3. Döntsd el, miért veszel meg egy részvényt. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen érvek szólnak a vásárlás mellett, melyre kiváló lehetőséget kínálnak a technikai és fundamentális elemzés eszközei. Ha kialakul bennünk egy kép, ami a vásárlás mellett szól, akkor csak azt tartsuk szem előtt, és később se hagyjuk magunkat elbizonytalanodni. Tehát csak arra figyeljünk, hogy ezek az okok megváltoztak-e, és ha igen, csak akkor szálljunk ki a pozícióból.

4. Az előbbihez kapcsolódó jó tanács, hogy legyen saját véleményünk. Ne hallgassunk másra, és ne engedjük magunkat befolyásolni a tömeg által.

5. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy merre halad a „csorda”, tehát milyen trend uralkodik a piacon. De ne állj be feltétlenül, meggondolatanul a tömegbe, csak akkor, ha találsz okot a pozíció nyitására. A legnagyobb befektetők közül Warren Buffett és Andre Kostolany is úgy nyert óriási vagyonokat a tőzsdén, hogy pont a tömeggel ellentétesen cselekedett.

Természetesen a kereskedési döntéseinket befolyásoló pszichológiai tényezőkkel rengeteg könyvet lehetne megtölteni, és a cikkel nem is volt célunk mindet felsorolni. Csupán szerettünk volna rávilágítani ezekre a pszichológiai csapdákra, hogy azok elkerülhetővé váljanak, és ne fájdalmas veszteségek árán tanuljunk belőlük. Ha valakit bővebben is érdekel a kereskedési pszichológia, vagy akár maga a tőzsdézés, azt szívesen várjuk ingyenes előadássorozatainkon, ahol mélyebben is megismerkedhet a témákkal.

Hallgassa meg befektetési klubunkon, mibe fektetnek a profik év végén!

Időpont: 2013. december 16., 17:30

A rendezvény INGYENES