Ingyen pénz mellé magas kamat

Ahogy csökken a jegybanki alapkamat, úgy csökkennek a hitelek kamatai is - elvileg. Mert van kivétel: az a hitel, amit kötelező volt felvenni bizonyos uniós támogatáshoz. Az úgynevezett kombinált mikrohitel törlesztőrészletei még az idén sem változtak.

"Mindenki örül, hogy egyre alacsonyabb az alapkamat, mert így majd olcsóbb lesz a hitel. Ehhez képest az a hitel, amit - lényegében az államtól - kötelező volt felvennem ahhoz, hogy uniós támogatáshoz jussak, ugyanolyan drága, mint jó két évvel ezelőtt. Valaki sokat kereshet rajta!" - ezzel a felvetéssel kereste meg az Origót egy cégvezető, aki kombinált mikrohitelt vett fel az idén.

Népszerű termék volt

Ez a hitelfajta már hónapok óta nem elérhető, de két éven át óriási sikere volt a magyarországi kisvállalkozások körében, mert vissza nem térítendő uniós támogatással - azaz ingyen pénzzel - járt együtt. Az Origo is írt róla korábban, hogy rengetegen pályáztak a beruházási támogatásra, mert olyan kört céloztak meg vele, amelyet a bankok maguktól nem szívesen hiteleznek.

A cégvezető azt kifogásolta, hogy noha a konstrukció 4,9 és 9 százalék közötti kamatsávját akkor határozták meg, amikor a jegybanki alapkamat 6 százalék körül volt, idén nyáron még mindig 8 százalék körüli kamattal kapott hitelajánlatokat az eredeti kölcsöne kiváltására - pedig az alapkamat akkorra 4,5 százalékra süllyedt. "Mintha a hitelnyújtók nem lennének hajlandók továbbpasszolni a forrásszerzés költségének csökkenését" - jegyezte meg.

Hozzátette, a pályázók nagy részéhez hasonlóan ingatlanvásárlásra kérte a támogatást és a hitelt, márpedig ilyen esetben az adott ingatlan fedezetként is szolgál, vagyis jó biztosítékot jelent. "Már eleve az érthetetlen, hogy a támogatáshoz kötelező felvenni hitelt, akkor is, ha nincs rá feltétlenül szüksége valakinek. Alacsony kamattal ez még jól is jöhetne, de ha a bankok mostanában elérhető, 7 százalék körüli ingatlanvásárlási hiteleit nézzük, erről szó sincs."

A KPMG tanácsadó cég idén áprilisi keltezésű, az Új Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési programjairól szóló tanulmányában az áll, hogy a kombinált mikrohitel esetében "a kezdeti kevéssel magasabb értékeket követően az (...) átlagos kamatteher beállt a 7,5-8,0 százalékos sávba", vagyis az eset biztosan nem egyedi.

A közvetítés jó üzlet

A hitelt pénzügyi vállalkozások, takarékszövetkezetek, vállalkozásfejlesztési alapítványok folyósítják, de őket az állami tulajdonú Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. refinanszírozza. Vagyis a pályázókhoz eljutó kölcsön állami forrásból jön, csak átfolyik az értékesítési hálózattal és tapasztalattal rendelkező közvetítőkön.

"Az MV Zrt. fix kamatra adja a pénzt, ami azt jelenti, hogy a jegybanki alapkamatnak nem feltétlenül van hatása az adósok kamatszintjére" - mondta az Origónak a programban részt vevő egyik közvetítő vezérigazgatója. Felvetésünkre, hogy az a bizonyos fix kamat csak 0,4 százalék, tehát a közvetítés elég jó üzletnek tűnik, azt válaszolta: lehet, hogy a forrásszerzés költsége és a kihelyezett hitelek kamata közötti különbség nagynak tűnik, mégis megalapozott, mert a mikrovállalkozások "kimondottan kockázatos adósnak számítanak".

Arra a kérdésre ugyanakkor nem akart válaszolni, hogy náluk milyen a nem fizetők, illetve a bedőlt hitelek aránya, azaz az eddigi tapasztalatok alapján valóban indokolt volt-e a magas kamatszint. Az MV Zrt.-nek nyilván vannak adatai arról, hogy az összes hitelkihelyezés esetében milyen ez az arány, de két hete feltett kérdéseinkre az MV Zrt. többszöri ígéret ellenére sem válaszolt még.

Ösztönzés és fegyelmezés

Az említett tanulmány elkészítésében részt vevő Nestor Andrea, a KPMG igazgatója az Origo érdeklődésére úgy vélte, a hitelfelvételi kötelezettség azzal magyarázható, hogy a kiírók így akarták arra ösztönözni a cégeket: valódi megtérülést ígérő beruházásokkal pályázzanak, ne csak elszórják az uniós pénzt. A kamat nagyságáról pedig ő is azt mondta, tapasztalatai szerint a közvetítők abban a bedőlési kockázatot árazták.

Megítélés kérdése, hogy mindennek fényében magas-e a 8 százalékos kamat, mindenesetre beszédes, hogy az Új Széchenyi-hitelprogramok esetében a kamatmaximumot egy hónapja 9-ről 6,5 százalékra vitték le.

Valószínű, hogy a közvetítők nem voltak nagy versenyre kényszerítve - annak ellenére, hogy csaknem ötvenen kínálták a hiteleket. Az ingyen pénz ugyanis olyan csábító volt a cégeknek, hogy aligha akadtak fenn a kölcsön feltételein.