Égetően fontos orvosolni a fiatalok munkanélküliségét

Fiatalok, diplomásak, munkanélküliek
Vágólapra másolva!
Csaknem három hónapja írt a Heti Világgazdaság egy új reménysugárról a munkaerőpiacon. Egy, az OECD által készített átfogó tervről van szó, amelyet az európai országok minden jel szerint hajlandóak a gyakorlatban foganatosítani. Most újabb előrelépéssel számolhatunk a témában.
Vágólapra másolva!

A probléma egyszerre több probléma

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tavaszi tanulmánya többek közt kifejti, hogy 2012 és 2018 között vélhetőleg csak a fejlett országokban és az EU-tagállamokban nem romlik tovább a helyzet. Azokban az államokban, amelyek nagymértékű szegénységgel küzdenek, a fiatalok munkaerőpiaci helyzete statisztikailag elfogadhatónak mondható, de csak azért, mert ezekben az országokban egzisztenciális szükséglet, hogy lakosaik szinte még gyermekként pénzkeresővé váljanak. A munkanélküliségi ráta nemcsak azt mutatja meg, hány fiatal nem talál lehetőséget a kenyérkeresetre, hanem azt is, amikor a készségeik nem kompatibilisek a piaccal: vagy azért, mert olyan állásokat, lehetőségeket kénytelenek vállalni, amelyben nem játszik szerepet, mihez értenek, vagy azért, mert alulképzettek. Természetesen ezek az össze nem illések mind hatással vannak a keresetre. Ilyenkor az érintett ország sem tudja kihasználni a saját munkaerő-potenciálját, ez pedig erősen visszafogja a produktivitás fejlődését.

Fiatalok, diplomásak, munkanélküliek Forrás: HVG Állásbörze

Szintén egy HVG-cikk tájékoztat arról, hogy 2018-ig a jövő ifjú munkavállalóinak száma csak nőni fog 2018-ig, globálisan elérheti a 12,8 százalékos arányt, míg 2013-ban ez az adat még 12,6 százalék. Egyre gyakoribb a fiatalok körében az informális munkavégzés, ezzel többek közt az a probléma, hogy fokozatosan nehezíti a későbbi normális munkavállalást. „A korai munkanélküliség halmozott hátrányokkal jár az ILO szerint, például, hogy olyan bérromlást eredményez, amely évtizedekig éreztetheti hatását a munkavállaló életpályáján. Felmerül a készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti különbségek tartóssá válása, ami szociális kirekesztéssel fenyegetheti a fiatal munkavállalót”, írja a májusi cikk.

A feladat kettős

A rövid távú, tűzoltó megoldás több munkát biztosítani a fiataloknak, a jövőre nézve azonban az a fontos, hogy semmiképp el se jusson a helyzet a jelenlegi, aggasztóan magas statisztikáig. Mint a HVG írja, az OECD a következő részlépéseket javasolja: a munkáltatók számára komoly adó- és járulékkedvezményt kell lehetővé tenni a fiatal munkanélküliek alkalmazása esetén, a fiatalok esetében – akár jóval – alacsonyabb minimálbért kell meghatározni, az állam egy bizonyos ideig átvállalhatná a fiatal munkanélkülieket alkalmazó munkáltatók bérköltségeinek egy részét, illetve átmeneti szociális támogatásokat kell biztosítani a fiatal munkanélküliek számára. A hosszú távú megoldás többek közt abban rejlik, ha az oktatási rendszerek fejlődése a munkaerőpiacon hasznosítható tudást adnak, ha biztosított a munkáltatók és munkavállalók közötti hatékony információáramlás, és ha elérhetőek működő továbbképzési, átképzési programok. A próbaidő rendszere legyen hatékony, jöjjenek létre munkahelyi mentorprogramok.

Az EU friss intézkedései

Ma tartják Párizsban azt az uniós konferenciát, amelyen az európai fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemről egyeztet 24 EU-ország állam- és kormányfője, munkaügyi minisztere, valamint a legfőbb európai intézmények vezetői, és amelyen Orbán Viktor is részt vesz, mint arról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta az MTI-t.

Francia-német közös kezdeményezésre először július 3-án Berlinben rendeztek hasonló jellegű, nagyszabású konferenciát a fiatalok munkahelyteremtése érdekében. Párizs és Berlin a keddi találkozón kívánja az eddig meghozott intézkedések első eredményeit értékelni. Az Európai Unió a közelmúltban több intézkedésről is döntött a mintegy 6 millió európai fiatal munkanélküli támogatására, egyebek mellett 6 milliárd eurót biztosít munkahelyteremtésre, 13 országban a munkanélküliségtől leginkább sújtott régiókban.

És a számok…

Az EU tagállamainak tavalyi statisztikája szerint a 25 éven aluli munkanélküli fiatalok szomorú tabelláját Görögország és Spanyolország kiugró hiányállapota vezeti 55,4, illetve 53,2 százalékkal. A szintén dobogós Portugáliában csak minden harmadik ifjú felnőtt küzd lehetőségekért, itt 37,7 százalék a ráta. Nincs messze ettől az adattól Olaszország – 35,3 százalék –, sem Szlovákia – 34,5 százalék. Írország – 30,6 százalék – és Lettország – 28,4 százalék – után következik hazánk a maga 28,1 százalékával. 2 ezreléknyi különbséggel előz meg bennünket Bulgária – 27,9 százalék –, több százalékkal Ciprus – 26,8 százalék –, Lengyelország – 26,5 százalék –, Franciaország – 24,7 százalék – és Svédország – 23,7 százalék. A kérdésben a legjobban áll Hollandia – 9,5 százalék –, Ausztria – igaz, 2011-es adattal: 8,3 százalék –, és Németország – 8,2 százalék: ezekben az államokban 100 fiatalból még 10 sem szorul arra, hogy vigasztaló szavakban részesítse, pláne kisegítse az elégedett többség.