A növekedés azt jelzi, hogy a közösség az innovációban látja azt a kitörési pontot, amivel a gazdasági válság után növekedési pályára állhatnak az uniós tagállamok. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a Horizont 2020 megpróbál választ adni arra az európai paradoxonra, miszerint Európa jó a kutatásban, délkelet-ázsiai versenytársaihoz képest mégis hátrányban van a kutatás és fejlesztés gyakorlati megvalósításában, ipari hasznosításában. A program ezért az eddiginél jobban támaszkodik a kutatási eredmények gyakorlati megvalósításra, tette hozzá.
Az Európai Tanácsban a magyar elnökség vetette fel először 2011-ben, hogy az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok csak 5 százalékát érik el az uniós szintű innovációs forrásoknak. Az akkori felvetés eredménye, hogy már önálló célkitűzésként 816 millió euróval megjelenik a részvétel kiszélesítésének támogatása.
A kormány számításai szerint a januártól induló hétéves ciklusban a kohéziós és strukturális alapokból az országba érkező 2300 milliárd forint uniós forrás 10 százalékát közvetlenül kutatás-fejlesztésre fordítják. Mint Cséfalvay tájékoztatott, a parlament tegnapi döntése értelmében 2014. január elsejétől az NGM-hez kerül a kutatási, technológiai és innovációs alap. „Megvannak a technikai és szervezeti feltételei annak, hogy Magyarország sikeresen vegyen részt az uniós szinten a forrásokért zajló kutatás-fejlesztési versenyben”, összegezte az államtitkár.
Több mint jelzésértékű, amire Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának főigazgató-helyettese hívta fel a figyelmet: noha az EU teljes költségvetése 4 százalékkal csökkent, a Horizont 2020 program költségvetését megemelték. Kulcsfontosságúnak nevezte azt is, hogy a keretprogram megvalósítása a korábbinál jóval egyszerűbb lesz, amiben a magyar elnökség 2011 első félévében a kidolgozás során jelentős részt vállalt. Jó eredménynek nevezte, hogy Magyarország a korábbi, a 2007-2013 közötti hetedik keretprogramban 1500 sikeres pályázattal összesen 270 millió eurós támogatást kapott kutatás-fejlesztésre.
Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) megbízott elnöke arról beszélt, hogy a magyar pályázók sikerét a NIH konkrét programokkal segíti, az úgynevezett Nemzeti Kapcsolattartók (NCP-k) hálózatát üzemelteti. Ezt a célt szolgálja a nyitókonferencia is, illetve a Horizont 2020 programról számos információs napot tartanak országszerte, tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar kutatók részvétele a programban nincsen korlátozva, annyi pénzt nyerhetnek el, amennyi sikeres pályázatot benyújtanak.