Magyar-koreai kutatások: jöjjön a grafén, éljen a mangalicanga!

Vágólapra másolva!
Gyógyszeripar, autóipar, vegyipar, nukleáris energetika és elektronika: ezeken a területeken hozunk kiváló eredményeket a Koreával közösen folytatott kutatásban, derült ki az MTA Természettudományi Kutatóközpontja által szervezett magyar-koreai technológiai napon.
Vágólapra másolva!

Az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete idén másodjára rendezte meg a felfedezésekre és célzott kutatási eredményekre fókuszáló szakmai találkozót. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyedülálló kezdeményezésről beszélt: az MTA és a Koreai Alapkutatási Tanács (KOTRA) közötti együttműködés keretében 2010 óta 5 közös, szuperkorszerű berendezésekkel felszerelt laboratóriumot létesítettek az MTA intézményeiben, ahol a két ország tudósai nemzetközileg is versenyképes témákban folytatnak kutatásokat. Szó van további két közös laboratórium létesítéséről is. „Megbízható partnerekre van szükségünk ahhoz, hogy a felfedező kutatások eredményei konkrét projektekben, termékekben ölthessenek testet. A technológiailag fejlett dél-koreai cégek keresik a megvalósítható ötleteket, segítségükkel kutatási eredményeink termékké válhatnak és kijuthatnak a globális piacra” – fogalmazta meg a rendezvény céljait az MTA elnöke.

Fontos partner vagyunk

A dél-korei nagykövet, Gvan Pjo Nam, úgy véli, a folyamatosan bővülő, kölcsönösen előnyös együttműködéshez jó alapot jelentenek a felfedező kutatásokban élenjáró magyar eredmények. „A Koreai Köztársaság kormánya a közelmúltban Magyarországot stratégiai fontosságú partnerei közé sorolta a tudomány és technológia területén, ez újabb ösztönzést jelenthet kapcsolatainknak”, fogalmazott köszöntőjében.

A jövő a graféné

Bársony István akadémikus, az MTA TTK MFA igazgatója intézetében működik az egyik laboratórium, amelyben Bíró László Péter akadémikus irányításával a grafén működését, megmunkálhatóságát vizsgálják magyar és koreai kutatók. A grafén a jövő potenciális félvezetőanyaga. „Az MFA kutatócsoportja világelső a grafénszabászatban. 2,5 nanométer széles csíkokat tud készíteni egyedi módszerrel, a gyártásra alkalmas technológiát reményeink szerint pedig a koreaiak részvételével sikerül kifejleszteni” – tért ki rá az akadémikus. „A szilíciumalapú félvezetők kezdik elérni a fizikai méretcsökkentés határait. Különleges elektronszerkezete miatt a grafén a legesélyesebb arra, hogy integrált áramkörök gyártásában kiváltsa a jelenleg egyeduralkodó szilíciumot.”

Most pedig néhány szó az innovációról

Ami a forradalmi, olykor science-fictionbe hajló termékeket illeti, a szaknap egyik érdekessége az emberi hangot torzításmentesen erősítő berendezés, amely a Pécsi Tudományegyetem fejlesztése. Nagy az érdeklődés a Mangalicanga elnevezésű újgenerációs jármű terve iránt, amely a nagyvárosok közlekedésére jelenthet megoldást: a keskeny fedett velomobil akár a kerékpársávban is elfér, elektromotorral működik, de lábbal is hajtható. Továbbá a koreai partnerek megismerkedhettek az MTA TTK MFA által kifejlesztett integrált 3D erőmérő alapkutatási eredményein alapuló alkalmazásokkal, amelyek a robotvezérlésben, játékiparban, valamint az állatok viselkedésével kapcsolatos kutatásokban hasznosulhatnak. Az erő nagyságát és irányát érzékelő szenzorok segítségével ugyanis a robotok megfelelő erővel képesek megragadni a tárgyakat. Az érzékelők alkalmazhatók úgynevezett etorobotok készítésénél is, amikor a gépkutya a simogatás erősségének, irányának megfelelően reagál az érintésre.

Szerepelt a programban a CYPtest ismertetése is, amelynek a beteg gyógyszerlebontó-képességének figyelembevételével a személyre szabott terápia kialakításában lehet szerepe.