Egyre több távhőrendszer vált biomasszára

A Magyarországon üzemelő távhőrendszerek csaknem ötöde már most biomasszát is használ a hőtermeléshez. A beruházás 8-12 éven belül megtérülhet, a megtakarítás pedig akár 100 millió lehet évente.

Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyei miatt mindenképpen érdemes fontolóra venni a biomasszát a távhőtermelésben, ráadásul a járulékos hasznok nemcsak a nagy rendszerek, hanem a kicsik esetében is jelentkeznek - írja közleményében a Dalkia Energia. A Magyarországon üzemelő mintegy 100 távhőrendszer csaknem ötöde már úgy kezdte az idei fűtési szezont, hogy biomasszát is használ a hőtermeléshez.

A Magyarországon 11 kis és közepes távhőrendszert, valamint a pécsi hőerőművet üzemeltető társaság szerint a meglévő gázalapú rendszerek átalakítása 8-12 éven belül megtérül. A cég több távhőtermelő egységét részben vagy egészében már átállította a megújuló tüzelőanyag használatára. A pécsi Pannonpower hőerőmű 31 ezer lakást és mintegy 450 közületet lát el hővel, a tatai rendszer pedig 1800 lakás és 100 intézmény számára biztosít fűtést.

Télen a rendszerek csúcskapacitáson működnek, nyáron alig termelnek hőt, mert ilyenkor csak a melegvíz-igényeket kell kielégíteni. Egy kisebb-közepes távhőrendszer 45-50 megawatt beépített kapacitású rendszereinek üzemeltetéséhez évente mintegy 30 ezer tonna biomassza tüzelőanyagra van szükség. Egy ekkora rendszer esetében csak a tüzelőanyag-költségeken akár 80-100 millió forintos éves megtakarítást is el lehet érni. A tüzelőanyag-váltással évi csaknem 10 millió köbméter földgáz takarítható meg, mondta Péterffy Attila, a Dalkia Energia erőműüzletág igazgatója.

Péterffy szerint egy-egy ilyen beruházás számos, regionális szinten is kézzelfogható gazdasági előnnyel jár, mert ez a tüzelőanyag-mennyiség a távfűtéses települések 40-50 kilométeres körzetéből, fenntartható módon biztosítható. A környéken keletkező mezőgazdasági melléktermékek, illetve a fenntartható erdőgazdálkodás során más célokra nem hasznosítható faanyagok felvevőpiachoz jutnak, és a begyűjtés munkahelyeket teremthet.

A biomassza fűtőanyagok ára jelenleg fajlagosan 20-40 százalékkal alacsonyabb a földgázénál. Ráadásul a földgáz ellátás szempontjából is kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak, míg a faapríték, a mezőgazdasági melléktermék vagy az energianövények ára azoktól független.