Alacsony maradhat az infláció

Az elemzők szerint az éves átlagos infláció jövőre is a 3 százalékos cél alatt maradhat.

A KSH jelentéséből kiderül, a várt 1,0—1,3 százalékot meghaladó, 1,4 százalékos infláció csúfította a szeptembert, az árak 0,5 százalékkal magasabbak voltak az augusztusiakhoz képest. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint ez főként a dohánytermékek és az alkohol áremelkedésének tudható be.

Hozzátette, hogy ezeknek az áralakulásoknak az időbeni megoszlását nem lehetett pontosan előrejelezni, és hogy a szeptemberi 1,4 százalékos mutató így is alacsony, hiszen ebben az évben ennél csak augusztusban volt csekélyebb a drágulás üteme.

Az elemző kifejtette, hogy az inflációs mutató mögötti fundamentumok változatlanok, vagyis továbbra is a gyenge belföldi kereslet, valamint a rezsicsökkentések játszanak szerepet az alacsony inflációban. A tervezett újabb rezsicsökkentés részben még az idén, illetve a jövő év elején éreztetheti hatását a fogyasztói árindexben, attól függően, hogy mikor jelenik meg a számlákban. Jobbágy Sándor 2013-ban 2 százalék körüli, vagy annál valamivel alacsonyabb éves átlagos inflációra számít, és még ha jövőre ennél kissé magasabb is lesz az árindex, továbbra is a 3 százalékos jegybanki inflációs cél alatt marad.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője nem tartja meglepőnek a piaci konszenzusnál kissé magasabb fogyasztói árváltozást, mivel cégénél 1,3 százalékos stagnálást vártak az előző hónaphoz képest. Úgy véli, az emelkedés mögött részben a szezonális tényezők álltak, drágultak a ruházati cikkek, ami az augusztusi statisztikákban nem jelent meg. Számítani lehetett arra is, hogy a dohánytermékek árának emelkedése és a pénzügyi szolgáltatások drágulása növeli az inflációs indexet. Az elemző szerint összességében érdekes kettősség látszik a fogyasztóiár-indexben: a folytatódó rezsicsökkentés leszorította az inflációt, ugyanakkor a belső kereslet élénkülése az inflációs nyomás emelkedésének irányába mutat. Nyeste Orsolya az árfelhajtó tényezők közé sorolta az élelmiszerek és a szolgáltatások árának növekedése mellett a tartós fogyasztási cikkek árváltozását is. „Ha van költséginflációs nyomás a gazdaságban, akkor az csak akkor tud megjelenni, ha élénkül a belső kereslet” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a nyomást a maginflációnak a teljes inflációs indexnél nagyobb mértékű növekedése mutatja. Az elemző nem számít negatív folyamatokra az év végéig, várakozása szerint decemberben a rezsicsökkentés hatásainak elszámolása miatt 1,0 százalék alá csökkenhet az infláció, éves átlagban pedig 1,8 százalék lehet. Véleménye szerint jövőre jóval a 3 százalékos cél alatt maradhat az infláció, a 2014-es év egészére átlagosan 2,3 százalékot vár.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a várakozásoknak megfelelően a dohánytermékek árrésének emelése szeptemberben már túlnyomórészt megjelent a fogyasztóiár-indexben. Az élelmiszerárak 0,4 százalékos havi csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 5,3 százalékos zuhanása okozta, ami részben a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető.

Úgy vélte, az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: egyes banki szolgáltatások áremelése, valamint a taxitarifák markáns emelésének hatása felfelé húzhatja az inflációt. Ezzel szemben az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak. Az elemző így a következő hónapokban 1,5-1,6 százalék körüli inflációra számít. A háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése novembertől tovább mérsékli az inflációt, így decemberre az infláció 0,8 százalékra eshet. Hozzátette, az idén 1,9 százalék, jövőre 1,6 százalék lehet az átlagos infláció, amire a sertés- és baromfihúsok áfájának csökkentése további lefelé mutató kockázatot jelent.

Suppan Gergely szerint is bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat az infláció, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Rámutatott ugyanakkor: a 3 százalék feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság, a második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülése látszódik, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. A legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve továbbra is szükséges az óvatosság, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 3,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, ami megfelel a várakozásoknak is – véli az elemző.