Tartható hiány, megemelkedett kockázatok

Vágólapra másolva!
Magasabb kiadások mellett is elérhető a GDP-arányos hiánycél, véli a Költségvetési Tanács. Ugyanakkor figyelmeztet a növekvő kockázatokra, és fokozott gazdálkodási fegyelmet tart indokoltnak.
Vágólapra másolva!

A kormány szombaton nyújtotta be az idei büdzséhez módosításait, amelyek összesen 171 milliárd forinttal növelik a költségvetés központi alrendszerének hiányát, vélhetőleg anélkül, hogy az uniós módszertan szerinti hiánycélt veszélyeztetnék. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat alapján a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 376 milliárd forint, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra emelkedik.

A Költségvetési Tanács véleményében emlékeztet rá, hogy a kormány a módosítással biztosítaná egyebek mellett a Takarékbank feltőkésítéséhez szükséges 100 milliárd forintot, valamint az E.ON SE hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárláshoz szükséges 71 milliárd forintot, az EU Önerő Alap keretének 20 milliárdos megemelését és a pedagógus béremeléshez szükséges 32,5 milliárdos forrást. A kormány további 11 milliárd forinttal emelné meg a Felsőoktatási Strukturális Alap előirányzatát, és 84 milliárddal mérsékelné az Országvédelmi Alap előirányzatát.

A tanács véleménye szerint az adósságszabály teljesül: várhatóan csökken 2013 végére a változatlan árfolyamon számított GDP-arányos bruttó államadósság az egy évvel korábbihoz képest. A testület szerint ezzel együtt érezhetők a kockázatok: a csökkenés mértéke szerény, és a költségvetési hiány mellett az adósságkezelési folyamatok és a nominális GDP alakulása is befolyásolhatja az államadósságot.

Az indoklásban kifejtik azt is: a célként kitűzött ESA-egyenleg elérhető akkor, ha a makrogazdasági pálya az év egészében stabil marad, a kiadások felett feszes kontrollt gyakorol a kormányzat, és a bevételek a vártnak megfelelően alakulnak, ideértve az évközi kormányzati intézkedések miatti többleteket is. Ezek eredményeképp az államadósság-szabály is teljesülhet – írják.

Sajtóértesülések szerint az adósságszabályt annyi kritika érte, hogy a kormány el akarta törölni. A tanács most is jelezte, hogy indokoltnak tartja az államadósság-szabály számítási módszerének felülvizsgálatát. „A kormány”, véli a világgazdaság.hu szeptember 3-án, „az adósság elleni harcot az Alkotmányba és egy sarkalatos törvénybe is beleírta. »Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza« – fogalmaz az Alaptörvény. A stabilitás törvény pedig rögzíti azt a képletet, mely alapján az adósságrátának csökkenni kellene. Ezek szerint a forintban mért államadósság az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhetne. Ez az, aminek most búcsút int a kormány.”

A tervezet a kormány számításai szerint a költségvetés pénzforgalmi hiányát 171 milliárddal növeli, az Országvédelmi Alap előirányzatát pedig 84 milliárddal csökkenti, ami közel 250 milliárddal emeli az államadósságot ahhoz a helyzethez képest, mintha az alap jelenlegi, 400 milliárdos előirányzata változatlan maradna. Mivel az összeg meghaladja a GDP 0,8 százalékát, a Költségvetési Tanács szerint jelentősen befolyásolja az államadósság-szabály teljesülését egy olyan helyzetben, amikor azt más tényezők (a tervezettnél mérsékeltebb gazdasági növekedés és lényegesen alacsonyabb infláció) is veszélyeztetik.