Tőkebőség várja a startupokat

befektetések válság idejére, pénz, hozam, nyereség, aktatáska
Vágólapra másolva!
Az EU magánbefektetőkkel közösen kockázati tőkealapokat hozott létre azzal a céllal, hogy azok hazai induló vállalkozások részére tőkeemelés formájában finanszírozást nyújtsanak. A JEREMIE Kockázati Tőke Program az Európai Unió JEREMIE nevű vállalkozásfejlesztési programjának egyik eleme.
Vágólapra másolva!

Bár számos esetben maguk a vállalkozók is félreértik, a Jeremie nem pályázati forrás, nem ajándék. Ez a pénz visszatérítendő támogatás az alap részére. Hogy a szakember az alapból a pénzt hogyan fekteti be, magánpiaci tranzakció A támogatást az alap kapja, de maga a vállalkozás nem kap EU-s forrásokat. A Jeremie nem közpénz.

A kockázati tőke-iparágban a befektető összegyűjti a magánbefektetők forrásait, hogy különböző cégekbe fektesse be. A Közép-Kelet-Európai régióban önmagában nem könnyű forrást gyűjteni, hát még ha ehhez hozzávesszük, hogy korai fázisú, és így nagy kockázatú cégek finanszírozásáról van szó. Emiatt az Európai Unió úgy döntött, hogy nem a társaságoknak nyújtja, hanem az azokba befektető, azokat támogató alapokba helyezi a forrást. A forráselosztás ily módon nem megpályázható maguknak a vállalkozásoknak, a támogatást a piaci alapon működő befektető társaságok osztják szét. Amit szétoszthatnak, annak 70 százaléka Jeremie forrásokból érkezik, 30 százalékát még össze kell gyűjtenie más forrásból. De ettől ez a vállalkozások szintjén nem pályázati pénz. Az állam ebben a konstrukcióban csendestárs. Akár a többi befektető.

A startupokat valódi tőkebőség várja Forrás: Northfoto

Miért nem érdemes hitelt kérni az induló vállalkozáshoz?

A sztereotípiák csúnyán ellenünk fordulhatnak, ha úgy teszünk, mintha nem volna világ rajtuk kívül, de jellemző vonásokat összegyűjteni önmagában még messze nem előítélet. A, mondjuk így, magyar vállalkozó szocializációja egyelőre nem igazán startup-kompatibilis. Az induló cég lelkesen bombázza a bankot hitelért, aztán dúlva-fúlva távozik, mert a halomban álló pénz hideg-rideg őrzőjének szemöldöke sem szaladt fel, amikor ő elmesélte, mi az álma. Az a pénzügyi alkalmazott, aki fogadta őt, tényleg biztos, hogy közömbös maradt a közös jövőt illetően, de nézzük meg, mi áll emögött.

A bank természetes működése nagyon régen kialakult gépezet. Független a megítéléstől. Hitelezés esetén egy pénzintézet általában nem bukhat többet, mint a kihelyezett összeg 6-8 százalékát. Ennél egy induló vállalkozás mindenképp rizikósabb. A kockázati tőkealap eleve úgy épül fel, hogy ha az egyik befektetése 20-25 százalékot bukik, azért bőségesen kárpótolja egy vagy több másik. A banknak fedezetre van szüksége, stabil pénzáramlásra és eszközökre. Az induló vállalkozás ilyet logikusan nem tud felmutatni, éppen azért ostromolja a bankot, hogy lehetővé tegye számára az üzleti jelenlétet. A befektetési alap számára természetes, hogy a startup egyelőre leginkább ötletekben és lelkesedésben gazdag. Nem tekinti defektnek az egyelőre nem létező piaci pozícióját.

Ráadásul a befektető nem pusztán financiálisan támogat. Tudja, hogy nem ő viszi a bőrét a vásárra, de ha elfogynak a vállalkozó ötletei, nála mindig akad még néhány. Gyakran ő tart tükröt a vállalkozó elé, gyakran elmegy vele tárgyalni, mintha ő alkotná a menedzsmentet. Mentorál, biztat, segít. Minden teljesen nyíltan zajlik, az, hogy a legelején kiköti a drag-along jogot – amikor egy tulajdonosi kör előre meghatározott körülmények között kikényszerítheti egy másik tulajdonosi kört az eladásra –, a távolinak tűnő exit feltételeit is pontosan tisztázza mindkét fél számára. Nincs burkolt célja. A befektető megvesz, befektet, majd elad, tervei szerint haszonnal. Ehhez állnak rendelkezésére bőségesen az uniós Jeremie-források, és a verseny is egyre élesedik a projektekért.

A vállalkozás első szakaszában azt kell igazolni, illetve biztosítani, hogy egyáltalán létjogosult. Erre való a magvető alap, a seed. Az ötlettől a prototípusig tartó szakaszhoz mintegy – függően a cég profiljától, a terméktől vagy a szolgáltatástól, a gyártáshoz szükséges gépek beszerzésétől – 20 000—100 000 euró közötti összeg szükséges. Azzal, hogy a magvető megvan, a történet máris bizonyított valamennyit, ide 200 000—500 000 euró szükséges – és ennél az összegnél meg is húzták a Jeremie felső határát.