Nem akar visszatérni a vizsgakedvünk

Évről évre kevesebb fiatal vállalkozik arra, hogy hivatalosan is papírt szerezzen a nyelvtudásáról.

A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs központ által rendelkezésre bocsátott statisztika szerint mind a 14-19 évesek, mind a 20-24 évesek körében hasonló tendencia mutatható ki. Úgy tűnik, a gimnazista korosztály 2004-ben, a fiatal felnőttek pedig 2006-ban voltak a legelszántabbak.

A mondott években valószínűleg az EU-csatlakozás közelsége csaphatta fel a lelkesedés görbéjét. 2004-ben a 14-19 évesek közül 77 892 személy vetette alá magát a többfordulós tesztnek, a 20-24 évesek közül 2006-ban 61 551 ember mondhatta el magáról ugyanezt.

Ezután azonban csaknem töretlenül kevesebb évről-évre a vizsgára jelentkezők száma. A 2006 óta szakadatlan lefelé ívelő tendencia valódi mélypontot ért el tavaly, tíz év óta nem volt ennyire kevés nyelvvizsgázó: 2012-ben mindössze 53 047 kamasz, és 43 292 fiatal felnőtt döntött a hivatalos megméretés mellett. Az adat annál is inkább meglepő, mert a második (20-24) korosztály azokat is mutatja, akik a diplomájukhoz szerzik meg a papírt, márpedig anélkül nem vehetik át az oklevelüket. Nyelvvizsga híján olyan helyzetbe hozzák magukat, mintha be sem tették volna a lábukat a felsőoktatásba, a most megalapozandó felnőtt életben pedig csak akadályokat állítanak maguk elé. Sejthető, hogy a nyelvtudás hiánya sem alkalmazottként, sem vállalkozóként nem segíti senki helyzetét.

A kormany.hu oldalán tegnap megjelent, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy szeptember 17-éig véleményezhető javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében új opció jelenne meg a nyelvvizsgáztatásban: a már ismert B1, B2, C1 szintek mellett A2 szinten is lehetne nyelvvizsgázni. A közlemény szerint ezen a szinten „a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérnék”. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért növelné az opciókat, mert úgy vélik, Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő lenne a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez többek közt azokat motiválhatná nyelvvizsgára, akik szakképzésben vesznek részt.