Kritikus szinteken a bankok

Fontos szintek környékén mozognak a meghatározó amerikai befektetési bankok. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley papírja is az 50 napos mozgóátlaggal vív nagy csatát, a JP Morganban pedig a 200 napos mozgóátlag tartja a lelket. Rövidesen eldőlhet, hogy merre indulnak tovább.

Goldman Sachs (NYSE): A sáv közepén az 50 napos fogta meg

Az 50 napos mozgóátlag tartotta meg a 170 dollárról leforduló Goldman Sachs papírját. A részvény tavasz óta egy sávban emelkedik, igaz ez nem túl nagy a meredekségű.

A részvény az 50 napos mozgóátlagról kísérelheti meg a felszökkenést, ami nagyjából az öthónapos sáv közepén helyezkedik el. Ha innen megindul felfelé és a sáv tetejét is átszakítja, akkor akár 15 dolláros ralira is képes lehet a Goldman, de ehhez az 50 napos mozgóátlagnak ki kellene tartania.

Az 50 napos mozgóátlag törése esetén az emelkedő sáv alsó széle segítheti a papírt, továbbá a közelben lévő 200 napos mozgóátlag.

A Goldman Sachs árfolyama (NYSE)

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

Morgan Stanley (NYSE): A Fibó és az 50 napos segíti

Tavasz óta tart az emelkedő trend a Morgan Stanley esetében, az árfolyam folyamatosan egyre magasabb lokális csúcspontokat és mélypontokat tud felmutatni.

A befektetési bank ugyan visszaesett az 50 napos mozgóátlagra, de a 27,17 dollárnál lévő 76,4 százalékos Fibonacci szinttel kiegészülve egyelőre stabilnak tűnik a mostani támasz. Ha innen felpattan, akkor a 29,29 dolláros lokális csúcs áttörése után a lélektaninak számító 30 dollárt veheti célba, azon átlépve pedig 32,7 dollárig is elszáguldhat a Morgan Stanley.

Sokat romlana a technikai kép, ha a mostani támaszok mellett az emelkedő trendvonal is törne. Ebben az esetben 24-24,8 dollár körül lehetne látni menedéket.

A Morgan Stanley árfolyama (NYSE)

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

JP Morgan (NYSE): A 200 napos tartja

Egyelőre úgy fest, a JP Morgan inkább elkerülné a fej-váll alakzatból való letörést. A részvény ugyanis a 200 napos mozgóátlagról és a nyakvonal szintjéről ugrott fel tegnap és egy bika átölelő alakzatot hagyott maga után, ami ha ma megerősítést kap felfelé, akkor az 50 napos mozgóátlagot is célba veheti a papír.

Ha viszont törik a nyakvonal és a 200 napos mozgóátlag, akkor komoly zakó várhat a részvényre. Akár 46 dollárig is bezuhanhat a JP Morgan. Az indikátorok is negatív jelzéseket adnak, hiszen az MACD eladási szignált mutat, az RSI pedig csökkenő trendben araszol dél felé.

A JP Morgan árfolyama (NYSE)

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.