Itt az idő amerikai bankot venni?

Rendkívül fontos ellenállások közelében mozog két meghatározó amerikai nagybank. A Citigroup akár 2009 óta nem látott szintre is emelkedhet, ha sikerül kitörnie, míg a Bank of America a 2011-es csúcsát szárnyalhatja túl. A trend még mindig felfelé mutat, a kitörést követően lendületes mozgás is jöhet. 

Kitörés közelében a Citigroup

2012 nyara óta kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de stabilan emelkedik a Citigroup papírja. A részvény 52 dollár közelében mozog, egy hajszálnyira a 2009-ben felállított csúcsától. Amin ha átlibben, akkor van esély arra, hogy 65-66 dollárnál lévő rését visszatöltse a papír.

Citigroup heti grafikon (NYSE)

Forrás: Investor.hu

A rövidebb időtávú, napi grafikonon egy meglehetősen szép emelkedő háromszög van kirajzolódóban, ráadásul nagyon közel jár az árfolyam a háromszög felsőszárához, ahonnan optimista esetben akár ki is törhet.

Amennyiben sikeres lesz a megindulás, akkor 54,5 dollárnál még a 2009-es csúcs lehet komoly akadály. Ha viszont azt is leküzdi, akkor 60 dollár fölé is elszárnyalhat a részvény. A célszintet a 161,8 százalékos Fibonacci vonal segítségével lehet meghatározni. A kitörés esetén pedig meglehetősen szűkre lehet húzni a stop-loss megbízást.

Az MACD indikátor vételi jelzése és a 60 fölött mozgó RSI mind megerősítik a részvény mozgását.

Nagyon sokat romlana a technikai kép, ha az árfolyam beesne az emelkedő háromszög alsó szára alá.

Citigroup napi grafikon (NYSE)

Forrás: Investor.hu

Közel a Bank of America ellenállása

A Bank of America is komoly ellenállást készül áttörni, bár tény, a 15,3 dolláros szint átszakítása után csupán a 2011-ben beállított csúcsát döntené meg.

Bank of America heti grafikon (NYSE)

Forrás: Investor.hu

Az 50 napos mozgóátlag továbbra is stabilan tartja a Bank of America árfolyamát, szeptember óta ezen az indikátoron kúszik egyre feljebb a papír.

Ha a 15 dolláros, nyáron beállított csúcsot átszakítja a részvény, majd a 2011-es csúcs fölé tud kerülni, akkor 16,5 dollárig is elszárnyalhat első körben a Bank of America. A célt a 138,2 százalékos Fibonacci szint határozza meg.

Az indikátorok felemás képet mutatnak, az MACD vételt jelez, míg az RSI csökkenő trendben mozog.

Bank of America napi grafikon (NYSE)

Forrás: Investor.hu

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.