Tőzsdére lép a brit posta is

Vágólapra másolva!
Egyre nagyobb a tengerentúli befektetők bizalma Európa iránt, ami jól mérhető a tőzsdei kibocsátásokban is. Nagy-Britanniában a pénzügyi krízis óta nem látott szintre emelkedett az IPO-k értéke, ráadásul az összeg még tovább hízhat, hiszen az elmúlt 20 év legnagyobb privatizációjával rukkolt elő a kormányzat. London ugyanis mintegy 1,2 milliárd fontnyi, az hozzávetőleg 425 milliárd forintnyi bevételre szeretne szert tenni a brit posta részleges eladásából.
Vágólapra másolva!

A brit tőzsdei kibocsátások (IPO) értéke idén már a 7,16 milliárd dollárt is elérte, ami a Dealogic adatai szerint az előző év azonos időszakát már több mint nyolcszor múlja felül. Ráadásul ez az összeg még nem is tartalmazza a 360 éves múltra visszatekintő Royal Mail, azaz a brit posta óriási privatizációját, melyet a kormányzat néhány hete szellőztetett meg.

A piacok optimizmusát jól reprezentálja az ECI kockázati tőketársaság felmérése is. Az általuk megkérdezett 650 gyorsnövekedésű brit cég 41 százaléka szerint a közeljövőben mindenképpen megfontolják, hogy részvények kibocsátásával jussanak friss tőkéhez. Eközben ugyanerre a kérdésre egy évvel korábban csupán 9 százaléknyi hasonló válasz született.

A brit piac sokat profitál az amerikai befektetők érdeklődésének élénküléséből, akik egyre inkább az eurózóna problémáinak elülésére számítanak. Ezért újból növelni kezdték európai, közöttük brit kitettségüket, amely jótékonyan hat az IPO-kra is.

Mi az IPO?

Az angol initial public offering rövidítése, elsődleges tőzsdei kibocsátást jelent. Az IPO az az eljárás, aminek keretében egy zárkörű részvénytársaság részvényei széles körben elérhetővé válnak a tőzsdén keresztül. Általában jegyzési szakasszal kezdődik a folyamat, ahol a kibocsátást szervező befektetési bankok összegyűjtik és összesítik a részvényből vásárolni kívánó befektetők igényeit. A felkínált mennyiség és az ajánlatok alapján kialakuló egyensúlyi ár lesz a jegyzési ár, az IPO-ban résztvevő befektetők ezen az áron kapják meg a részvényeket. A jegyzés lezárultát követően kezdődik meg a tőzsdei kereskedés a részvényekkel, ugyanúgy, mint bármely más, tőzsdére már bevezetett részvénnyel.

Rég nem látott privatizáció a láthatáron

A jelenleg dúló optimizmusból persze a kormányok sem szeretnének kimaradni, a londoni vezetés a piaci hangulat függvényében legalább 41 százaléknyi Royal Mail részesedésétől válna meg. A teljes cég a kormányzat szerint pedig akár a 3 milliárd fontot is megérheti, ami alapján 1,2 milliárd fontnyi bevételre tehetnének szert. Mindezek alapján a legnagyobb brit privatizációnak lehetnénk szemtanúi a kilencvenes évek óta, amikor is az államvasúttól (British Rail) vált még Nagy-Britannia.

A Financial Times korábbi beszámolója szerint a Cityben senki sem számít arra, hogy a kormány drágán kínálná fel a Royal Mail csomagot. Egy elemzői becslés szerint 8-szoros EV/EBIT mutatón kellhet el a brit posta, ami mind a legközelebbi, mind a tágabb értelemben vett versenytársakhoz képest olcsónak számít. Az előbbi kategóriába sorolható holland, osztrák és német posta 8,2-10,8-as mutatószámon, míg az utóbbi körbe tartozó csomagküldő cégek szélesebb tartományban, a 9-14,8-as értékek között forognak. A 10,67-es átlaghoz képest a Royal Mail részvényei még így is 25 százalékos diszkont mellett cserélhetnek gazdát.

Forrás: Bloomberg, FT, Investor.hu

EV: A saját tőke, a nettó hitelek és a kisebbségi részesedések összértéke. Vagyis a vállalati érték.
EBIT: A vállalat működési eredménye az adó- és kamatfizetések levonása előtt.
EV/EBIT: Az EV/EBIT mutatószám a vállalat teljes értékét (EV, azaz Enterprise Value) hasonlítja a kamat- és adófizetés előtti eredményhez (EBIT). Tőzsdei cégek értékelésénél sokszor a hasonló vállalatok EV/EBIT értékének és a vizsgált vállalat EBIT értékének szorzataként számítjuk vizsgált vállalat cégértékét (EV).

Kalapács alatt a Lloyds is

Nem a Royal Mail lenne az első társaság, melytől megválna a brit kormányzat. London ugyanis nemrégiben adott el egy 6 százalékos csomagot a legnagyobb brit kereskedelmi bankban, a Lloydsban meglévő részesedéséből 3,21 milliárd fontért.

A britek még a 2008-as válság kirobbanása után költöttek 20 milliárd fontot a pénzintézet megmentésére, aminek fejében 39 százaléknyi részesedést szereztek. A tranzakciót követően így 33 százalékra apadt tulajdoni hányaduk.

A Lloyds árfolyama (London)

Forrás: Bloomberg, Investor.hu