Újabb gyomros a bankoknak

Kikényszeríti a kormány a havi két ingyenes készpénzfelvételt, Varga és Surányi összeveszett a munkaerőpiaci tendenciák megítélésén, a nyugdíjpénztáraktól elszedett Egis-részvényeken az állam is nagyot nyer, mivel a céget magas árfolyamon felvásárolja fő tulajdonosa. A jegybank újra 20 bázispontot csökkentett az alapkamaton, a felügyeleti területre nulla tapasztalattal érkezik az új MNB-alelnök. Ez történt a héten a gazdaságban.

Fordulat a gazdaságban, vagy csak a lejtmenet vége? A kérdésről egyre komolyabb vita alakul ki a szakértők és a politikusok körében, a héten pedig újra többféleképpen értelmezhető friss adatok jöttek ki. A közgazdász vándorgyűlés jó alkalmat kínált az érvek ütköztetésére, s nem meglepő, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sokkal rózsásabban látja a foglalkoztatási helyzetet, mint elődje, Chickán Attila, vagy Surányi György volt jegybankelnök.

Azt már kormányszinten is elismerik, hogy a külföldön munkát találó magyarok adatai torzítják a képet, s az is egyértelmű, hogy a különféle módszerekkel készült statisztikák közül mindenki megtalálhatja azt, amire hivatkozva ugyanúgy alátámasztható a foglalkoztatottsági helyzet javulásáról szóló nyilatkozat, mint a kedvezőtlen tendenciák fennmaradása melletti érvelés. A pénteken érkezett friss munkaerő-piaci adatok értékelésénél sincs ez másképp, az viszont tény, hogy az év eleji prognózisokhoz képest már szinte minden kutatóintézet és elemzőcég felfelé módosította az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait – a héten épp a Kopint-Tárki.

Nem okozott meglepetést, hogy az amerikai jegybank likviditásbőséget fenntartó előző heti döntése után a Magyar Nemzeti Bank újra bevállalós volt és megint 20 bázispontos kamatcsökkentésről döntött. Az sem okozott felhördülést, hogy Matolcsyék is javítottak a főbb gazdasági mutatókra vonatkozó prognózisaikon, melyek már kísértetiesen hasonlítanak a kormány számaira.

A Költségvetési Tanács is a megszokott óvatos kritikával illette csak a feszesnek tűnő jövő évi büdzsét.
Ami a kormány fő kampánytémáit illeti, a rezsicsökkentési mánia friss elemeként emelni akarják a tűzifa-támogatást, s egyre biztosabb az is, hogy komolyan gondolják a havi két ingyenes ATM készpénzfelvétel kikényszerítését. Mivel a bankok ekkor is kénytelenek kifizetni a tranzakciós illetéket, amit valószínűleg más soron, például a kártyadíjakban próbálnának áthárítani az ügyfelekre, a kormány úgy ad újabb gyomrost nekik, hogy egyszerűen megtilt mindenféle díjemelést.

Devizahiteles-ügyben Orbán Gábor államtitkár nyilvánult meg a héten. Ő a higgadt kormány-tisztségviselők közé tartozik, ezúttal is arra utalt, hogy nem lehet egyszerre hirtelen forintosítással élni és a jegybank devizatartalékának leapasztása sem pálya. Viszont az árfolyamgát rendszerének kiterjesztése révén a devizahitelek futamideje csökkenthető, ez lehet a követendő irány.

Egy felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság – valószínűleg nem kis részben a politikailag generált hisztéria miatt – sokkal súlyosabbnak tartja a devizahiteles-problémát a valóságosnál, a megoldásokat illetően pedig még az érintettek sem olyan radikálisak, mint amilyennek időnként a kormány tűnik – legalábbis a kommunikáció szintjén.

A pénzügyi felügyelet jegybankba olvasztása kapcsán lemondott a CIG Pannónia Biztosítóban viselt felügyelőbizottsági elnöki tisztéről Járai Zsigmond. Az összeférhetetlenség egyértelmű, nem lett volna szerencsés, ha a jegybank fb-elnökeként olyan céget felügyel, melyben szintén fb-elnökként tevékenykedik. Az Origo azt is megírta, hogy a felügyeleti területen nulla tapasztalattal rendelkező alelnököt hoz Matolcsy a jegybankba, Windisch László lehet a kiválasztott.

A Mol-INA saga a Hernádi Zsolt ellen kiadott elfogatóparanccsal folytatódott a héten, az Egis fő tulajdonosa pedig 18 év után épp most gondolta úgy, hogy kimenti a tőzsdéről a társaságot. Az aktuális részvényárnál jóval magasabb felvásárlási ajánlattal az állam is jól jár, a nyugdíjpénztáraktól elcsaklizott Egis-papírokon milliárdos nyereséget ér el.

Ahogy a hasonló francia ügyben hozott uniós bírósági ítélet kapcsán várható volt, Brüsszel visszavonulót fúj a magyar telekomadót illetően is, a pénztárgépcsere csúszásáról pedig az illetékes helyettes államtitkár elmagyarázta, hogy az a piaci szereplők késedelméből fakad.

Az állami befolyás az öntözés területén is nőhet, a Nemzeti Vízstratégia megvalósításában kulcsszerepe lehet a hamarosan felálló Nemzeti Öntözési Ügynökségnek.