Minden hájjal megkent oligarcha támadta meg az OTP-t

csányi sándor, otp, Kétes üzletember az OTP ellen
Vágólapra másolva!
Nem fizette vissza 77 millió eurós kölcsönét, az OTP ezért csődeljárást indított ellene, válaszul kártérítést követel a banktól. Dragan Brkovic montenegrói milliomosnak nem ez az első huncutsága.
Vágólapra másolva!

A pljevljai Vektra Jakic fafeldolgozó üzem 80 millió eurós kártérítést követel az OTP montenegrói bankjától. A Bijelo Polje-i gazdasági bíróságon azért nyújtotta be a keresetet, mert a céget hitelező OTP csődeljárást kezdeményezett ellene - lévén a cég nem fizette vissza a 2007-ben kapott 77 millió eurós kölcsönt. A montenegrói lapokból egyelőre ennyi tudható annak a bejelentésnek a hátteréről, amelyet kedden rendkívüli közleményben tett az OTP, és amelyről egyelőre a bank sajtóosztálya nem közölt részleteket.

Az OTP ügyvédje, Filip Jovovic szerint a kereset komolytalan, és a korábbi obstrukciók folytatása azért, hogy a cégnek ne kelljen visszafizetnie a kölcsönt. "Ez az első alkalom Montenegróban, hogy az adós azért perli a hitelezőt, mert az a pénzéhez akar jutni. A csődeljárást szabályosan kezdeményeztük, és a gazdasági bíróság megalapozottnak találta a keresetet" - írja a Bankar.me portál.

2011-ben arról jelentek meg hírek, hogy a Vektra Jakic ismét működni kezd, és a munkásokat "egy elismert német cég szakemberei" tanítják be. Az akkori tervek szerint "neves olasz formatervezők" közreműködésével 150 négyzetméteres készházakat és bútorokat gyártott volna.

A kormányfő barátja

A Vektra tulajdonosa Dragan Brkovic, az egyik leggazdagabb montenegrói. Róla úgy tartják, hogy üzleti sikereit nem kis részben annak köszönheti, hogy közeli barátság fűzi a montenegrói politika legerősebb emberéhez, a megkerülhetetlen Milo Djukanovichoz. Djukanovic a 80-as évek vége óta uralja a helyi politikát, volt már államfő és miniszterelnök, időnként pedig bejelenti a visszavonulását. Jelenleg negyedik alkalommal vezeti a kormányt.

Brkovic sok mindenben érdekelt: a faipartól az idegenforgalmon át az alumíniumig. Lakó- és irodaépületei vannak Montenegró-szerte. Magánrepülője is volt, de úgy tudni, azt Németországban elvették tőle - mert nem fizette a lízing részleteit.

Van, aki szerint Brkovic nem egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, ugyanakkor megalomániás és inkompetens vállalkozó, hanem az, amit tesz, valójában egy rendszer: a privatizációval megszerzett javak kölcsönök zálogaként szolgálnak, a megszerzett és kivont pénzt viszont nem a termelésbe és működtetésbe forgatja vissza. Amikor pedig eljön a törlesztés határideje, akkor a privatizált vagyontárgyat (és a kölcsönt) visszapasszolja az államnak.

Brkovic visszautasítja, hogy sikereihez Djukanovicnak bármi köze lenne, és azt állítja, hogy azokat sok munkának és lemondásnak köszönheti. Brkovic nem viselt állami tisztségeket, életrajza szerint az azóta megszűnt Szerbia és Montenegró Államközösség minisztertanácsának elnökének gazdasági tanácsadója volt. Többször felmerült, hogy az állam vállalt kezességet azokhoz a hitelekhez, amelyeket cégei vettek fel. A pénzügyminiszter tavaly cáfolatul azt mondta, hogy a pénzügyminisztérium nem volt kezes.

Brkovic szerint a sikerhez erős vízió kell, továbbá a költségek ellenőrzése, illetve a termelékenység. Nem tudni, faüzemében mi volt a probléma, de az idegenforgalomban érdekelt cégeinél előfordult, hogy a tulajdonukban lévő szállodákat be kellett zárniuk.

Brkovic bukdácsolása nem okoz már nagy meglepetést Montenegróban. A Vektra nehézségeiről évek óta cikkeznek a helyi lapok, és más oligarchák is nehézséggel küszködnek. Egyikük tavaly azt mondta, hogy a helyi oligarchák több pénzzel tartoznak a bankoknak, mint amekkora a vagyonuk összértéke.

Sok a problémás adós

Ez az OTP leánybankjának számain is meglátszik. Az OTP hét éve van jelen Montenegróban. 2006 őszén tett vételi ajánlatot a magántulajdonú Crnogorska Komercijalna Banka (CKB) 100 százalékos részvénypakettjére. Az akkor alig tíz éve működő, de a helyi piacon domináns, 30-40 százalékos részesedéssel bíró bankért 105 millió eurót fizetett, majd több lépcsőben tovább emelte a jegyzett tőkéjét.

A CKB éveken keresztül nyereségesen működött, de a válság és az egész térséget sújtó gazdasági visszaesés következtében komoly veszteségei keletkeztek a nem fizető adósokon. A bankcsoport éves jelentéséből kiderül, hogy tavaly a 4 milliárd forintot közelítette a CKB vesztesége, de ez már egészen eltörpült ahhoz képest, hogy 2010-ben még 17 milliárdos volt a mínusz. A rossz adósok száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a 90 napon túli késéssel törlesztők aránya tavaly már 40 százalék fölött volt, ebből a szempontból a CKB majdnem a legrosszabb leánybankja volt az OTP-nek. Csak a szerb OTP-nél volt több bedőlt hiteles, ott 52,6 százalékos volt a 90 napon túli késők aránya 2012-ben.