A rezsicsökkentés mellékhatásokkal jár

Vágólapra másolva!
Surányi György korábbi jegybankelnök szerint nem szabad túlzottan örülni a rezsicsökkentés okozta alacsony inflációnak, mert a következő években százmilliárdokban érezhető terhet fog jelenteni.
Vágólapra másolva!

Az adósság kigazdálkodása sokkal nagyobb terhet jelent majd a következő években – állította Surányi György korábbi jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság békéscsabai vándorgyűlésén.

Szerinte a rezsicsökkentés miatt alacsonyra esett inflációnak olyan mellékhatása van, hogy az államadósság reálterhe megemelkedik. Az adósságnak van egy kamatterhe, ezt azonban csökkenti az infláció mértéke – a kettő különbözete a reálkamat. Mivel az infláció alacsony szintre esett, a reálteher megemelkedik.

Az alacsony infláció nemcsak az adósság miatt jelent problémát a következő évek vezetőinek, hanem azért is, mert a nyugdíjakat magasabb inflációhoz tervezték. „Lehet örülni, hogy a nyugdíjak reálértéken 3 százalékot emelkednek, de ez beépül a bázisba” – mondta Surány György, aki szerint ez 400-450 milliárd forinttal fogja rontani a következő évek költségvetéseit. „Kormány legyen a talpán, amelyik kiáll azzal, hogy visszahozza ezt az egyszeri emelést” – mondta.

Szerinte az államadósság ugyanolyan árfolyamon számolva ugyanazon a szinten van, mint 2010-ben, viszont a jövő generációkra költendő terheket is számba vevő adósság (úgynevezett implicit államadósság) nőtt a magán-nyugdíjpénztári vagyon „elporlasztásával”.

A gazdaságpolitikát kritizálva Surányi György arról beszélt, hogy ördögi kör alakult ki. A kormány 2010–2011-ben 800-900 milliárd forintot engedett ki a társaságiadó-csökkentéssel, szja-csökkentéssel, ezek azonban nem hoztak növekedést. Utána muszáj volt megszorítani, elvenni a magánnyugdíj-pénzeket, adót és járulékot emelni, különadókat bevezetni. „Lehet ezt nem megszorításnak nevezni, de aki valaha is foglalkozott ezzel, az tudja, hogy az” – fogalmazott egyértelműen az exjegybankár. Az adóterhek azonban visszafogták a gazdasági növekedést, amelyek újra megszorítási kényszer alá helyezik a kormányt.

Odaszúrt a korábbi jegybanki vezetéseknek is, bár nem mondta ki, a szóban forgó időszakokról lehet tudni, hogy Járai Zsigmond és Simor András elnökségéről beszélt. Simor időszakára esett a pénzügyi válság, Surányi szerint az akkori jegybank alkalmazott ugyan válságkezelő eszközöket, de későn, félszívvel, rosszul és drágán. Járainak is odaszúrt azzal, hogy szerinte igazolható módon 2006 óta kevesebb volt a jegybank devizatartaléka a szükségesnél (Simor 2007-ben váltotta Járait).

Surányi az előadása elején ugyan azt mondta, tartózkodik attól, hogy Varga Mihály megelőző előadását kritizálja, de a foglalkoztatás kérdésében mégis vitába szállt vele. Varga azt mondta, 155 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 és 2013 között, és ennek nagy része, 85 ezer a versenyszférában született munkahely. Surányi azt mondta, az ő számára rendelkezésre álló adatok nem ezt támasztják alá. Szerinte nem nőtt, sőt, csökkent a privátszféra munkahelyeinek száma, és a foglalkoztatási adatokat csak a külföldre távozott magyarok és a közmunkások javítják. Erről bővebben itt.