A vegzálás visszaüt

A cégek nagy részét adóprés nyomta az elmúlt három évben, ami már a markát tartó államra is visszacsap: a vállalkozóktól származó bevételek durván elmaradnak a remélttől. A rezsicsökkentéssel a kormány maga alatt is vágta a fát.

Nem volt elég tavaly ősszel három, egyenként is százmilliárd forintnál nagyobb pénzelvonással átszabni a 2013-as költségvetést, a kormánynak az idén fél év alatt már kétszer is bele kellett nyúlnia az államháztartási folyamatokba. Egyre gyakoribbá kezdenek válni a kisebb-nagyobb kiigazítások, van, aki szerint máris megszorítóspirálba kerültünk.

Az elmúlt három évben a cégvezetők sokszor panaszkodtak a bizonytalan jogi környezetre, a semmiből előbukkanó új adókra, az ismétlődő adóemelésekre, néhány szektor túladóztatására (bankadó, energetikai különadó, kiskereskedelmi adó, telekom- és telefonadó).

A vállalkozók nagy tömegeinek panaszai nem öncélúak, az ország is kárát látja annak, ha nem éri meg vállalkozni. A kormány gazdaságpolitikáját bírálók eddig első helyen a beruházások folyamatos zuhanását és a tavalyi recesszió után nehezen talpra álló gazdaságot szokták felhozni példaként, az elbaltázott lépések bizonyítékául. Összegyűlt azonban már annyi költségvetési adat, hogy nem túlzás azt állítani: visszaüt a kormányra a cégeket nem kímélő pénzbehajtás.

A bevételek nem jönnek

Hét hónap alatt kis híján akkora hiány halmozódott fel a büdzsében, amennyit a parlament egész évre jóváhagyott. Bár a hiány lefutása szokásosan orrnehéz, a hét hónap alatt elért egész éves szint így sem tekinthető normálisnak.

Az államháztartás legnagyobb alrendszerében, a központi költségvetésben még aggasztóbb a helyzet, ott az egész éves deficittervet is bőven túlszárnyalták, az 1093 milliárdos hiány a teljes évre engedélyezett hiány 125 százaléka. (A kormánynak közvetlen ráhatása még két alrendszerre van: a társadalombiztosítási alapokra, amelyek feleannyiból gazdálkodnak, mint a csaknem tízezer milliárd forintot újraosztó központi költségvetés, és a többek között a munkaerő-piaci vagy a nukleáris alapból álló elkülönített állami pénzalapokra, amelyek a tb-alapokon átfolyó pénz tizedét kezelik.) A kiadásoknál nem látszik durva elszállás, a baj bevételi oldalon van, azon belül is a gazdálkodó szervezetek befizetései és azok a bevételi fajták csordogálnak lassan, amelyek a cégek üzletmenetéhez köthetők.

Ez a mondandója a Költségvetési Tanácsnak, valamint a számára elemzést készítő Magyar Nemzeti Banknak, illetve az Állami Számvevőszéknek is. A három szervezet még az első féléves költségvetési adatok alapján tekintette át az állam pénzügyeit, és a legnagyobb elmaradást a gazdálkodó szervezetek egyes befizetéseinél és a fogyasztáshoz, forgalomhoz kapcsolt adók közül a tranzakciós adónál, az áfánál, valamint a jövedéki adónál azonosították.

A kata és a kiva mint szerencse

A jegybank becslést is készített arra, hogy a törvényben rögzítetthez képest hogyan nézhet ki a költségvetés. A kiadásoknál még spórolni is tud a kormány, jósolták, ám a bevételeknél körülbelül 400 milliárd forintos elmaradás néz ki. Mindez úgy, hogy a jegybank már beleszámolta azt a körülbelül 120 milliárd forintos pluszbevételt, amelyet a júniusban bejelentett, augusztusban életbe lépett adóemelések hoznak az állam konyhájára.

A költségvetés főbb bevételeinek alakulása Forrás: Origo

A számok magukért beszélnek: a 400 milliárdos bevételelmaradásból 250 milliárd forint a gazdálkodó szervezetek befizetéseinél csapódik le. Tizenkét ide tartozó adóból nyolcnál jelentős összeg hiányzik majd év végén, kettőnél pénzénél lesz a kabinet, kettőnél minimális túlteljesülés valószínű. Az utóbbi kettő közül az egyikből, az evából azért jön be a kormány számítása, mert a helyette kitalált, a kisvállalkozóknak tálcán felkínált két új adónem nem vált be. A kisadózók tételes adóját, a katát, és a kisvállalati adót, a kivát jóval kevesebben választották, mint amennyivel a kormány kalkulált, kevesebben hagyták ott az evát a kedvükért – a vártnál nagyobb evabevételnek ez az egyszerű oka.

A kata és a kiva sikertelenségéből a kormány egy tekintetben profitál. A vállalkozóknak számottevő adómegtakarítást kínáló, a választásukra nyitva álló rövid határidő, a kapkodó jogalkotás és általában a bizonytalan jogi környezet miatt nem túl népszerű kiva és kata miatt a szociális hozzájárulási adóból (szocho) és a személyi jövedelemadóból (szja) jönnek a bevételek, vagyis azokból az adókból, amelyeket ez a két új adónem kiváltott volna.

Különben a szochónál és az szja-nál is gondok lennének. A jegybank és az ÁSZ szerint a kata-kiva csődje ellenére is csak a tervezett bevétel folyik be az szja-ból, de a szochóból vastag túlteljesülés valószínű.

Miből lenne pénzük az embereknek?

Áfából még nagyobb lesz a kiesés, mint a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből, ám végső soron ez is annak a tünete, hogy rosszul megy a cégek sora, a túladóztatásuk pedig egyre inkább a munkavállalóikon csapódik le. Nincs vásárlóerő, egyre többen tartoznak a törlesztőrészletekkel a bankoknak, a cégek alig tudják emelni az áraikat a boltokban, üzletekben, és így is tovább esik, jó esetben stagnál a lakossági fogyasztás. A vállalkozások nem tudják máshogy a nyereségességüket helyreállítani, mint költségoldalon: a munkavállalók bérét alig emelik, és ez lesz a következő években is jellemző – így gondolkodott a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest legutóbbi tanulmányában.

A 300 milliárd forintnyi áfaelmaradásból durván 80 milliárd annak a számlájára írható, hogy tavaly ősszel, a költségvetés megalkotásakor a kormány túl optimistán ítélte meg a bérnövekedést. A vártnál kisebb jövedelemből kevesebbet költünk.

Saját maga alatt is vágja a fát

Két szemléletes példája van annak, hogy a kormány mennyire figyelmen kívül hagyja, ahogyan egy-egy gazdaságpolitikai döntésére reagálnak az emberek vagy a vállalatok, és ezért ő maga is lépéskényszerbe kerül. Az év elején bevezetett tranzakciós adóból már tavasszal látszott, a fele fog bejönni a várt 300 milliárdos bevételnek. Akkora volt a baj, hogy a kormány júniusban lépett is, és egy egyszeri, a bankokra kivetett 70-75 milliárdos adóból és a mindenkit érintő, augusztustól életbe lépett adókulcsemelésből akarja betömni a lyukat.

A komoly elszámolásnak az egyik oka az, hogy az új adót elkerülendő a nagyobb cégek egy része az euróalapú bankszámláját kivitte a környező országokba, és onnan bonyolítja a kifizetéseit. A hiányzó tízmilliárdok egy másik oka, hogy a cégek összevontak utalásokat, egyben utalnak, az akkor még élő 6000 forintos utalásonkénti adómaximum erre sarkallta őket, ahogyan ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elmondta áprilisban. Egy harmadik ok, hogy nagy számban voltak olyan tranzakciók (utalások, készpénzfelvételek), amelyeket még az előtt bonyolítottak le, hogy az év elején életbe lépett volna a tranzakciós illeték.

Az sem véletlen, hogy a júniusban bejelentett megszorítócsomagban a bányajáradékot is emelte a kormány. A kabinet 95 milliárd forintra lőtte be az ebből remélt bevételt erre az évre, aztán tavasszal jött a rezsicsökkentés, a gáz hatósági ára 10 százalékkal csökkent. Ez a bányajáradék-bevételre is hatott: a csökkenő olajár mellett kulcsszerepet játszott abban, hogy az egynegyede elpárolgott – olvasható ki a jegybank és a számvevőszék elemzéséből.

Az augusztusban hatályba lépett bányajáradék-emelés ebből a 23 milliárdos elmaradásból alig négymilliárdot hoz vissza. Az őszre vagy jövő januárra beígért újabb rezsicsökkentés pedig újabb csapás lesz erre a bevételre.