A cégükért tűrik a korrupciót a magyar vállalkozók

A Wall Street Journal egyik blogposztja szerint a magyar vállalkozó csak a cége érdekében „viselkedik rosszul”, azaz húny szemet vesztegetés és hűtlen kezelés felett.

A rangos üzleti napilap egyik sztenderd blogja, az optimista című Emerging Europe a mi viharvert és izgalmas régiónkkal foglalkozik, kiegészítve azzal, mire érdemes odafigyelni Törökországban. Az EE pénteki posztjában azt állítja, a magyar cégvezető tipikusan üzleti módszernek tekinti a korrupciót, de nem önös mohóságból, hanem a vállalat érdekében. Ehhez egy novemberben publikálandó kutatásra hivatkoznak, amelynek során 870 közép- és felsővezetőt interjúvoltak meg a lengyel, cseh, szlovák és magyar magán- és közszférában.

A tőkének nem mindegy

A kutatás a cégvezetők munkaetikáját vette célba, illetve azt, hogyan befolyásolja ez a viselkedési normákat az adott cégen belül. A korrupció különböző szintjei mindenhol kulcsszerepet játszanak a vállalkozói környezet kialakulásában, amely pedig kardinális a tőkevonzásban, különösen ha a befektetők külföldről érkeznének. Márpedig a Közép-Kelet-Európai régióban huszonöt éve kiemelten jelentős gazdasági tényező a külföldi tőke. Aron Perenyi PhD, a Swinburne University of Technology oktatója, a kutatás vezetője szerint a kérdésben megkerülhetetlen az emberi tényező, az egyéni értékrend. A cseh vállalatvezetők általánosságban ellenzik az úgynevezett helytelen viselkedést, a szlovákok a legjobban a rossz vezetést nézik le, etikai kérdésekben pedig Lengyelország magaslik ki: a lengyel vezetők folyamatosan kutatják az üzleti lehetőségeket, mindent tudni akarnak mindenről, ami pozitívabb viselkedéshez vezet. Hazánkban pedig, így a felmérés, a cégvezetők tisztában vannak azzal, mi számít helytelennek, de adott esetben eltűrik, ha a cég javát szolgálja. Nem arra szocializálta őket a gyakorlat, hogy jófiúk legyenek.

A magyar vállalkozó a cége érdekében nézi el a korrupciót Forrás: Czimbal Gyula

Mind a négy országban úgy nyilatkoztak a kutatás során megkérdezett vezetők, hogy „a korrupció csupán eszköz”, arra szolgál, hogy hamarabb elintéződjenek az ügyek. Egyhangúlag úgy vélték, a felelős vezetés, a kompromisszumkészség és az átlátható működés luxuscikkek, a szlovák menedzserek azonban nyíltan erkölcstelennek találják a korrupciót. Lengyelországban szükséges rossznak tekinti az általános vezetői vélekedés, ugyanakkor a lengyel és a cseh vezetők megengedőbbek a vesztegetéssel kapcsolatban, mint magyar és szlovák kollégáik. Azt a magyarok is kimondják, hogy aljas módszer az előnyszerzésben, nálunk mégis nagyobb súllyal esik latba az üzleti működésben, mint a másik három felmért országban.

Félünk kiabálni, ha más a hunyó?

Martin József Péter, a Transparency International magyarországi kurátora szerint az EU tagországai közül Magyarországon jelentenék a legkevesebben, ha korrupciót tapasztalnának. Egy 102 országot felölelő felmérés szerint ez egészen pontosan az érintettek 30 százaléka, 70 százalékuk vagy félne szólni, vagy nem hinné, hogy bármilyen eredményre vezetne. Ami a régiónkat illeti, a szlovákok 50 százaléka, a románok 59 százaléka, a csehek 55 százaléka, a horvátok 68 százaléka állítja magáról, hogy jelentene. Lengyelországgal kapcsolatban nincs erre vonatkozó adat.

A blogposzt kitér arra, hogy a magyar kormány tisztán látja, van itt teendő: csütörtökön tartották az Igazságügyi Minisztérium 10. korrupcióellenes kerekasztal megbeszélését. Perenyi professzor kutatásai is azt támasztják alá, hogy a korrupciónak sokkal inkább a gyenge intézményrendszer és jogi környezet lehet az oka, mintsem valamiféle kulturális predesztináció.