Zajlik a dinnyerazzia

Vágólapra másolva!
Mintegy 10 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a júliusi dinnyeellenőrzések során feltárt szabálytalanságok miatt.  Eddig 15 tonna dinnyét semmisítettek meg, az ellenőrzés szeptember közepéig tart.
Vágólapra másolva!

Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója elmondta: júliusban a Nébih és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak munkatársai 271 vizsgálatot végeztek, összesen 308 tonna árut ellenőriztek. 47-szer találtak kifogásolnivalót - főként jelölési hiányosságot -, ez 110 tonna dinnyét érintett. A kifogásolt mennyiség 14 százalékát (15 tonna dinnyét) megsemmisítettek.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette: az idei ellenőrzések a dinnye promóciójának nyitányával együtt kezdődtek meg, és a szezon végéig, előreláthatólag szeptember közepéig tartanak. A vizsgálatok nemcsak a nagybani piacokat, hanem a felvásárló telepeket, az áruházláncokat és az utak mellett árusítókat is érintik.

Az államtitkár emlékeztetett: az országos dinnyeellenőrzés célkitűzése, hogy nem megfelelő minőségű és kétes eredetű áruból ne kerülhessen a magyar piacra. A belföldi fogyasztók a magyar dinnyeszezon alatt csak ellenőrzött, garantáltan jó minőségű dinnyét vásárolhassanak mindenütt.

El szeretnék kerülni, hogy más országokból, például a Románáiból vagy a Macedóniából érkező árut átcsomagolva magyarként feltüntetve értékesítsék. Ezért úgynevezett mélységi ellenőrzéseket is folytatnak. Példaként említette Budai Gyula, hogy a Békés megyei Nagybánhegyesen ezért semmisítettek meg mintegy 22,5 tonna Romániából származó dinnyét.

Az idén a hatóságok a múlt évitől eltérő módon ellenőrzik a dinnyeforgalmazást. Tavaly döntően a nagybani piacokat vizsgálták az ellenőrök, míg az idén már szélesebb körben, például közvetlenül az országba való belépéskor is megvizsgálják a dinnyeszállítmányokat. Abban az esetben, ha nem tisztázott az áru eredete, megsemmisítik a kifogásolt tételeket.

Pócs János dinnyetermelő, fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt: egy hektár dinnyeföldön a termelés költsége mintegy 1,5 millió forint. Szerinte egy hektáron általában 30-50 tonna dinnyét lehet termelni, de szuperintenzív technológia alkalmazásával a termés akár a 100 tonnát is meghaladhatja. Hozzátette: a termelők például az exportra szánt dinnyéért tavaly 30-35 forintot kaptak kilónként, míg az idén 45-48 forintot. A termelő nyeresége a múlt évben 10 százalék körül alakult, és várhatóan az idén is 10 százalék körül lesz, mert az aszály miatt valószínűleg kevesebb lesz a hektáronkénti termés. A legtöbb gazda a nyereséget a korábban elmaradt fejlesztések pótlására fordítja - közölte.