Feldarabolnák Európa legnagyobb állami alapját

Feldarabolná a kormányzásra készülő norvég ellenzék az Európa legnagyobb részvénybefektetőjének számító állami nyugdíjalapot, mert szeretne még több hozamot kicsikarni az egyébként nem is olyan rosszul teljesítő hatalmas pénztömegből. Ennyi pénz érthető módon a világ legprudensebb politikusainak is megmozgatja a fantáziáját.

Egy 740 milliárd dolláros állami pénzalap még Norvégiában is képes alaposan felkavarni a politikai vitákat, legalábbis úgy tűnik, hogy a norvég olajbevételeket befektető alap a választásokig hátralévő egy hónap egyik legfontosabb témája lesz. A felmérések szerint nyerésre álló ellenzék ugyanis egyenesen feldarabolná a világ egyik legnagyobb szuverén (állami) alapját, és az egyes részeket akár egymással is versenyeztetné - írja a Bloomberg.

Túl sok pénz ez egynek

Az alap befektetései túl nagyok, hogy egyetlen alap kezelje - jelentette ki a konzervatív párt vezetője, Erna Solberg, aki szerint az alap feldarabolásával vagy különböző célokat, befektetéseket megvalósító részek, vagy akár egymással versengő, és ezáltal magasabb hozamok elérésére sarkallt alapok jöhetnének létre. A konzervatívok azt fájlalják, hogy az alap 1996-os létrejötte óta a működése kereteit nem vizsgálták felül, és a versenyszellem sem érvényesül a működésében.

Habár az alap hivatalos neve szerint a kormány nyugdíjalapja, nem fizet nyugdíjakat, és nincs is ilyen jövőbeli kötelezettsége - írja az alapot kezelő NBIM, a norvég jegybank vagyonkezelő leánya az alap tájékoztatójában. A norvég állami alap elsősorban az ország olajkitermeléséből származó bevételeket gyűjti össze és fekteti be (67 százalékos részesedése van a norvég tőzsdén is kereskedett Statoilban), a kormány pedig korlátozott mértékben a költségvetés kiegyensúlyozására használhatja az alap hozamát.

Ugyan ez legfeljebb az alap vagyonának 4 százalékát jelentheti, mivel a kezelt vagyon 2005 óta megnégyszereződött, és 2020-ig még 50 százalékkal nőhet a kormány előrejelzése szerint, egyre nagyobb költségvetési bevételt kínál. Az alap egyébként összességében 5,4 százalékos hozamot ért el az első negyedév során, amin belül a részvények 8,3 százalékot, a kötvények 1,1 százalékot termeltek, míg az ingatlanpiaci befektetéseken 0,3 százalékot bukott az alap. Az alap ráadásul 2012-ben története második legjobb eredményét érte el.

Kell a pénz a költekezésre

A konzervatívok ezzel együtt nem tűnnek elégedettnek, miután az elmúlt években nem mindig sikerült az alapnak elérnie a 4 százalékos éves hozamcél elérésével, a kockázatok kordában tartása mellett persze. Erna Solberg szerint a kockázatok fokozása nélkül lehetne növelni a hozamokat, amire a konzervatívok ígérete alapján szükség is lehet, hiszen a jólléti rendszer kiterjesztését és jelentős állami infrastruktúrafejlesztési projekteket ígérnek, ha sikerül kormányra kerülniük.

Tegyük hozzá, hogy addicionális kockázatvállalás nélkül hosszú távon hozamot növelni nem egyszerű, sőt, valójában kizárólag a költségek csökkentésével képzelhető el. Ezen persze segíthet több vagyonkezelő versenyeztetése, de az alap túlzott feldarabolása ronthat a mérethatékonyságon is.

A hírek szerint a részvénykitettséget a norvég jegybank Európa felől a nagy feltörekvő piacok, elsősorban Ázsia és Latin-Amerika felé tolja el, míg a kötvényportfólióban a piaci súlyozás helyett a kötvénykibocsátók GDP-je szerinti súlyokban tartja a kötvényeket, hogy elkerülje a túlzott kitettséget a nagy államadóssággal küzdő országok, így például az USA, Japán vagy akár Olaszország felé.

A befektetési politika szerint egyébként a portfólió 60 százalékát tehetik ki a részvények és 35 százalékot a kötvények, de ezektől az arányoktól rövid távon eltérhet az alap, de a befektetési politika módosítása sem kizárt, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljesen kockázatmentes modelltől fokozatos átmenetekkel jutott el az alap a jelenlegi struktúráig.

Érdekességképpen érdemes még megemlíteni az alap befektetéseit összefoglaló látványos oldalt is, ahonnan világosan kiderül, hogy mely országok mely részvényeibe fektetett az alap (a teljes lista egyébként több mint 40 oldal, apróbetűvel, két hasábban). 2012 legvégén magyar részvényekben mintegy 1,77 milliárd norvég koronát, azaz nagyjából 67 milliárd forintnyi tőkét tartott az alap, a legnagyobb részét OTP és Mol részvényekben, de a Richter részesedése is meghaladta a 10 milliárd forintot (mindezt az MSCI indexek átsúlyozása után).