Csak erőt gyűjt az amerikai bika

A mostani piaci áringadozások még fennmaradhatnak akár szeptember végéig is, de év végéig újra emelkedésbe kapcsolhatnak az amerikai tőzsdék vallja Jeremy Siegel pénzügy professzor. Ezt azzal is alátámasztja, hogy szerinte a befektetők körében széles körben használt értékeltségi mutató fals képet ad a részvények valódi áráról, mert annak számítása során torz számokat használnak.

Mégsem drágák a részvények

Már megint egy újabb vélemény jelent meg arról, hogy túlértékeltek-e a részvények vagy sem? Legutóbb Jeremy Siegel, a híres Wharton Business School pénzügy professzora csatlakozott a vitához, azzal, hogy azt állítja egy, elemzők által széles körben használt értékeltségi mutató, a Shiller P/E (CAPE) ráta igencsak torzít.

A rátát úgy számolják, hogy az S&P 500 értékét elosztják az indexet alkotó vállalatok megelőző 10 éves átlagos eredményszámaival. Ha ez a ráta a hosszú távú átlagos érték (jelenleg 16 körüli) fölött van, akkor túlértékelt a piac, és árfolyamesés várható. Ez az érték azonban magában foglalja még az 1880-as évekből származó számokat is, aminek valószínűleg már nem sok relevanciája van manapság.

Ahogy arról korábban már mi is írtunk, ha csak a 2000-es évek elejétől szemléljük a mutatót, már korántsem olyan borús a helyzet, hiszen az elmúlt 13 év átlaga 25,3, és jelenleg még ezalatt van a ráta (23,8). Amikor kiugróan magas volt a P/E mutató, mint például az ezredforduló környékén, akkor tényleg esés következett, viszont amikor a Shiller P/E stabil maradt, akár az átlagérték fölött, a részvénypiac szépen tudott menetelni. 2009 óta pedig a CAPE növekedésével együtt emelkedett a részvényindex is.

Torz a mutató

Ráadásul Siegel professzor szerint Shiller rátája torzít. Azt elismeri, hogy a 80-as évektől egészen 2000-ig meg lehetett jósolni a mutatóval a részvénypiaci hozamokat, ugyanakkor az azóta eltelt időben az alacsony vállalati eredményszámok drágábbnak mutatják a részvényeket, mint valójában.

A Financial Times-nak írt cikkében Siegel arról értekezik, hogy a 90-es évektől az amerikai vállalatoknak a számviteli rendszerben történt változások miatt nagy leírásokat kell elkönyvelniük, ha eszközeik értéke lecsökken. Viszont, ha ezek értéke újra emelkedik, a vállalatok többsége nem korrigálja vissza azokat csak akkor, ha eladják őket.

Siegel szerint emiatt az eredményszámok torzítottak, ami kitűnik, ha összehasonlítjuk az Standard & Poor's eredményszámait a Kereskedelmi Minisztérium által publikált National Income and Product Account-ban (NIPA) szereplő vállalati adózás utáni profitokkal. 2000 előtt a két érték sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott. A 2001-02-es és 2007-09-es recessziók idején azonban az S&P eredmények meredek zuhanást mutattak néhány cég óriási leírásainak következtében, míg a NIPA számai sokkal stabilabbaknak mutatkoztak.

Az alacsony eredményszámok a CAPE mutató értékét igencsak megdobták, sokkal drágábbnak mutatva a részvényeket. Ha a NIPA számait helyettesítjük Shiller P/E mutatójába, akkor azt láthatjuk, hogy jelenleg a részvénypiac nem túlértékelt.

Így nem meglepő, hogy Siegel eléggé optimista kilátásokat fogalmaz meg a tőzsdékre vonatkozóan. Habár szeptember végéig is eltarthatnak a mostanában tapasztalt árfolyamingadozások, mivel a kötvényhozamok várhatóan tovább emelkednek. Ezzel együtt azonban a gazdaság is egyre erősebb lehet, ami a vállalati eredményekben is tükröződhet majd, így a professzor továbbra is bikapiacra számít, akár 16-17 000 pontos év végi Dow Jones értékkel. Ez pedig a jelenlegi áraktól 13 százalékkal magasabb érték.

A Dow Jones értéke (pontban)

Mi a P/E ráta?

Egy részvényre vonatkozóan a P/E ráta azt fejezi ki, hogy a befektetők a vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát hajlandók a részvényért megfizetni. A mutató képzése: a részvény aktuális piaci árfolyama/az egy részvényre jutó adózás utáni eredmény. A mutatót általában úgy publikálják, hogy az adózás utáni eredmény az elmúlt időszakra vonatkozik, de elemzési célból érdekesebb, ha a mutatót az egy részvényre jutó várható nyereség segítségével számítjuk ki (EPS). A mutatóban kifejezésre jut, hogy a befektetők milyen kockázatosnak tartják a társaság tevékenységét, milyen a cég tőkeáttétele illetve milyen növekedési lehetőségekkel rendelkezik.

Miben több a Shiller P/E?

Azért szeretik jobban a befektetők a Shiller rátát, mert az kisimítja a vállalati profitokban meglévő esetleges ingadozásokat, ugyanis a 10 évre visszamenő átlagos egy részvényre jutó eredményt használja a számításnál. Hátránya viszont, hogy historikus adatokat használ, így a jövőre nézve talán kevésbé fejezi ki a várható teljesítményt. A Shiller P/E rátát a részvénypiacok értékeltségének meghatározására is használják. A számlálóban ilyenkor a vizsgált index (például S&P 500) inflációval korrigált értéke szerepel, míg a nevezőben az elmúlt 10 év átlagos vállalati EPS-ének reálértéke van.

A mutatót Robert Shiller, a Yale Egyetem pénzügy professzora dolgozta ki.