Ez az igazi tőzsdecápák ideje

Egyre több, és egyre nagyobb cégeket szemelnek ki maguknak a milliárdos aktivista befektetők, akik gyakran saját embereiket ültetik a vezetőségbe, vagy akár a cégek feldarabolásával és részleges értékesítésével próbálnak nagy haszonra szert tenni. Carl Icahn, az aktivisták "keresztapja" legutóbb az Apple-ben vásárolt be, nagyot lódítva ezzel a techcég árfolyamán, de például a korábban szebb napokat megélt Dell-nél is nagy harcot vív mostanság a társaság felvásárlásáért.

Egyre aktívabbak a milliárdos aktivisták

Jelentősen tudják befolyásolni egy részvény árfolyamát az aktivista befektetők, amire jó példa, a keddi eset, amikor az Apple árfolyama ugrott egy hatalmasat azután, hogy Carl Icahn nagyhírű milliárdos azt írta a Twitteren, hogy tekintélyes méretű pozíciót épített ki az Apple-ben, mert extrém módon alulértékeltnek tartja a részvényt.

Az Apple árfolyama Icahn tweetje után

Az aktivista befektető olyan egyén vagy intézmény, aki nagy mennyiségben vásárol a kiszemelt cég részvényéből, hogy aztán befolyásolni tudja stratégiáját. Gyakran beül az igazgatóságba, és megpróbálja rákényszeríteni a menedzsmentet, hogy az ő elképzelése szerint alakuljanak a dolgok. Ilyen ismertebb nevek Icahnen, kívül még David Einhorn, Daniel Loeb, Bill Ackman, vagy Nelson Peltz is.

Manapság egyre elterjedtebb ez a fajta befektetési stílus, de nem volt ez mindig így. 10 éve még kevesebb mint 12 milliárd dollárnyi eszközt kezeltek az aktivista hedge fund vezérek alapjai, míg manapság ez a szám már meghaladja a 65 milliárd dollárt is a Wall Street Journal számításai szerint.

Nagyhalakra vadásznak

Peltz szerint az lehet a háttérben, hogy napjainkban, amikor a kereskedés nagy részéért már automatikus számítógépes algoritmusok felelnek, nehéz elérni a piacinál nagyobb megtérülést, mert azok túl hatékonnyá váltak. Így hát ahelyett, hogy arra spekulálnának, milyen lehet majd az adott cég jövőbeli teljesítménye, inkább megpróbálják befolyásolni azt. Persze ehhez nem árt, ha az ember olyan hedge fundot irányít, ami több tíz-, vagy százmilliárd dollár felett őrködik.

Régebben még inkább csak olyan kisebb társaságokból szemezgettek az aktivisták, melyek gyakran valamilyen pénzügyi problémával küszködtek, mostanság viszont már igazi nagyágyúkra is kivetik hálójukat. Daniel Loeb például a Sony-ban, David Einhorn a Microsoftban, míg Bill Ackman a JC Penney-ben rendelkezik nagyobb pakettel. Ackman épp a héten távozott a JC Penney igazgatóságából, mert nem jött össze neki, hogy eltávolítsa a jelenlegi vezérigazgatót, bár a döntés ellenére megtartotta részvényeit.

Icahn, az aktivisták keresztapja

Mégis piaci körökben Carl Icahn-t szokták az "aktivista befektetők keresztapjaként" nevezni, hiszen ő már elég régóta űzi ezt az ipart. Részben róla mintázta Oliver Stone klasszikus, 1987-es filmjében Gordon Gekko figuráját. A Tőzsdecápákban Gekko egy olyan milliárdos befektetőt alakít, aki egy légitársaságba vásárol be, amit darabjaira szedve szeretne eladni, persze busás haszonnal.

A Tőzsdecápák legendás jelenetében Gordon Gekko tárja egy vállalat közgyűlése elé a filozófiáját, miszerint kapzsiság jó.

Icahn, akit gyakran "vállalati fosztogatónak" is becéznek (bár ő ezt nem nagyon szereti) 1985-ben vásárolt be a TWA légitársaságba, fokozatosan átvéve az irányítást, majd eladta legértékesebb eszközeit, és kevesebb mint 10 év alatt csődbe is irányította a céget.

Már 1978 óta tevékenykedik aktivista befektetőként, több mint 30 éves karrierje során, bevásárolt már többek között a Viacomba, a Marvel Comics-ba, a Time Warnerbe, vagy a Motorolába. Legtöbbször saját embereit próbálja beültetni az igazgatótanácsba, és így nyomást gyakorolni a menedzsmentre, hogy az ő elképzeléseit valósítsák meg. Nem ritka, hogy a cég feldarabolásával és részleges értékesítésével akar értéket felszabadítani, vagy osztalékfizetéssel, részvényvisszavásárlással pénzhez jutni a befektetésből.

Legújabban úgy tűnik, hogy a technológia szektor keltette fel érdeklődését, mivel a Dellben is nagyobb pakkal rendelkezik, és éppen ádáz csatát vív a cég felvásárlásáért, az alapító Michael Dell-lel (erről az Investor.hu hasábjain is folyamatosan beszámoltunk). Az Apple esetében persze kicsi az esélye, hogy ilyen jelentőségű pozíciót halmozzon fel Icahn, hiszen a Bloomberg értesülései szerint nagyjából egymilliárd dollárt költött részvényekre, ami bár hatalmas összeg, de az Apple teljes kapitalizációjának kevesebb, mint egynegyed százaléka.

Icahn nem az egyedüli aktivista, aki szemet vetett az Apple-re, a David Einhorn vezette Greenlight Capital már 2010 óta nagyrészvényese a cégnek. Einhorn idén még be is perelte a társaságot, mert szerinte az akadályozni próbálta hatalmas készpénzállománya visszajuttatását a részvényeseknek. A hedge fund vezér azt szerette volna elérni, hogy a cég speciális osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki a készpénzállománya terhére. Habár látszólag nem járt sikerrel, az Apple azóta viszont 3,05 dollárra emelte negyedéves osztalékát a korábbi 2,65 dollárról, sőt, 17 milliárdos kötvénykibocsátást szervezett, az ebből bejövő pénzt pedig szinte teljes egészében részvények visszavásárlására fordította.

Érdemes figyelni az aktivisták akcióira

Kisbefektetőként is érdemes odafigyelni a milliárdos guruk akcióira, ugyanis nem csak rövidtávon befolyásolják az adott cég árfolyamát ezek az akciók, legalábbis ez derül ki, egy amerikai professzorok által publikált tanulmányból. A kutatók kétezer aktivista hedge fund bevásárlást vizsgáltak 1994 és 2007 között, és azt találták, hogy röviddel az akció után átlagban 6 százalék körüli emelkedéssel reagál az árfolyam.

Ami pedig még érdekesebb, hogy ez nem csak átmeneti, mert öt éves időtávlatban is hasonló szinteken maradt a részvények ára, még olyan esetben is, amikor ellenséges bevásárlásról volt szó. Ez ellentmond annak az általános elképzelésnek, hogy az aktivisták csak a gyors profitban érdekeltek és nem foglalkoznak a cég hosszú távú érdekével.

Ez a felfogás azért sem állja meg a helyét, mivel a részvényárfolyam elméletileg tükrözi a piac várakozásait a cég jövőjével kapcsolatban, érvel James Kwak amerikai jogász professzor. Vagyis, ha például Icahnnek sikerülne elérnie az Apple-nél, hogy olyan magas osztalékot fizessen, ami a cég jövőbeli tevékenységét veszélyeztetné, rögtön megjelennének azok a hedge fundok, akik az árfolyam esésére fogadnának. Az eladói nyomás következtében pedig pontosan annyival csökkenne az árfolyam, amekkora gyengülést a kifizetett osztalék okozna a cégnek, és ez likvid piacon szinte azonnal le is játszódna

Ez az érvelés magyarázatul szolgálhat arra is, hogy miért nem veszik a homályba az aktivista befektetők bevásárlásaik nyomán lejátszódó árfolyammegugrás. A piac tehát hatékonyan és hatásosan értékeli az aktivisták terveit, és ha az jó a vállalat számára, akkor az kedvező rövid és hosszú távon egyaránt.