Amerikán kívül is menő a képregény
Azt már eddig is tudtuk, hogy egyre fontosabbak az Amerikán kívüli bevételek a hollywoodi filmstúdiók számára, de ez már érezhető a legutóbbi képregény adaptációk bevételein is. Habár a szuperhősös történeteknek alapvetően az USA-ban vannak nagy hagyományaik, a belőlük készült filmek manapság már népszerűbbek külföldön.
Amióta Thor 2011-ben lecsapott a mozikra, a képregényfilmek bevétele jóval több, mint fele az Egyesült Államokon kívülről származik. Az elmúlt két évben 11 szuperhősfilmből nyolc jegybevételének 58-66 százalékát adták a nemzetközi jövedelmek, így a stúdióknak már nem elég az amerikai bevételeket figyelniük ahhoz, hogy el tudják dönteni nyereséges lett-e a filmjük vagy sem.
Az elmúlt években a hollywoodi stúdiók filmbevételeinek kétharmada származott külföldről, míg a képregény adaptációknak csak a 45-55 százaléka jött az óceánok túlpartjáról. Jó példa erre az X-Men legutóbbi franchise-a a Farkas, ami bár amerikai nyitóhétvégéjén a leggyengébben kezdett a hat X-Men film közül, de a külföldi piacokon a legnagyobb bevételeket produkálta. A film eddigi bevételének már 64 százaléka kötődik a nemzetközi piacokhoz.
Egy sorozat folytatásához legalább 400 millió dollárt kell hoznia a filmnek, ezt azonban már egyre nehezebb elérni csak az észak-amerikai piacon. A tét viszont nagy, hiszen például a Disney milliárdokat fog költeni Marvel filmjeire, amikben összefonják az egyes filmek történeteit, és ugyanezt a tendenciát fogja követni a Warner a DC Comics alkotásaival.
A feltörekvő piacok adják a növekedést
Európa, Japán és Ausztrália továbbra is fontos piacok maradnak, de a növekedés nagy része a feltörekvő piaci óriásoktól származik. Ehhez hozzájárul az is, hogy olyan országokban mint Kína, Oroszország, vagy Brazília még mindig nagy újdonságnak számít a 3D és az IMAX, míg máshol már lecsengett a nagy háromdimenziós láz, Jeff Bock az ERC Box Office elemzője szerint.
A csodálatos Pókember tavaly tízszer akkora bevételt ért el Kínában, mint a 2002-es első változat, pedig 752 millió dolláros globális összbevétele elmaradt a tíz évvel ezelőtti részének 822 millió dolláros eredményétől. De például Oroszországban is hatszorosan, míg Brazíliában és Dél-Koreában kétszeresen haladta meg az új film forgalma az eredetiét.
A filmstúdiók ügyes marketinggel próbálják meglovagolni ezt, ugyanis többször az amerikai premiernél is korábban mozikba küldik alkotásaikat, azt erősítve ezzel a nézőkben, hogy ugyanolyan fontosak számukra, mint a hazai közönség. Tavasszal a Vasember 3 korábban kezdett a kínai mozikban, mint az Egyesült Államokban, hozzásegítve ezzel a filmet, hogy 121 millió dollárt keressen a világ legnépesebb országában. Ahhoz, hogy az ázsiai országban is kasszasiker legyen film az is hozzájárult, hogy ott néhány perc plusz jelenettel vetítették a filmet, hangsúlyozva a kínai szálat.
Emellett Még a Disneynek sikerült elérnie, hogy több mint egy évig reklámozhassa alkotását, ráadásul a kínai újévi gála alatt is vetítették az előzetest az állami televízióban. A stúdiók azért fordítanak kiemelt figyelmet Kínára, mivel az ország már a második legnagyobb mozis piacnak számít a világon. Bár nem túl könnyű a helyzetük, mivel a hatóságok csak korlátozott számban engedik a külföldi filmek megjelenését az országban, és ebben drámai változásra egyelőre nem lehet számítani.
Jól pörögtek a filmgyártók
A hollywoodi stúdiók részvényei elég jól teljesítenek az idei évben, a legkimagaslóbb teljesítményt a legkisebb filmstúdió, a Lions Gate produkálja, ami duplázta árfolyamát idén. A négy nagy viszont július vége óta szétvált egymástól, a Walt Disney és a Time Warner lefelé vette az irányt, míg a Viacom (Paramount) és a 21st Century Fox tovább meneteltek felfelé. A négy nagy cég persze nemcsak a filmipartól függ, hiszen ezen kívül rengeteg tevékenységet (pl. kalandpark, média, műsorszolgáltatás stb.) végeznek.