Vége a Kánaánnak az USA-ban?

A Bloomberg által megkérdezett elemzők fele arra számít, hogy a Fed már a szeptemberi ülésen csökkenti 20 milliárd dollárral a kötvényvásárlások ütemét. Egy hónappal korábban még csak a 44 százalékuk bízott ebben. Az elmúlt hetekben kisebb riadalmat váltott ki, hogy a Fed a kötvényvásárlások visszavágását tervezi, de az előző héten Ben Bernanke jegybankelnök próbálta a kedélyeket csillapítani.

Július 18 és 22 között készített egy felmérést a Bloomberg, melyben szakembereket kérdeztek meg arról, hogy mit gondolnak a Fed kötvényvásárlásának jövőjével kapcsolatban. A kutatás szerint a válaszadók fele véli úgy, hogy a Ben Bernanke által vezetett Fed a szeptemberi kamatdöntő ülésen 20 milliárd dollárral, 85 milliárd dollárról 65 milliárd dollárra csökkenti a kötvényvásárlások ütemét.

A szakértők úgy vélik, 35 milliárd dollárért vesz majd a Fed a jövőben államkötvényeket, míg a jelzálogkötvények esetében a vásárlások 30 milliárd dollárra redukálódhatnak havi szinten. A feltételezések szerint 10-10 milliárddal csökkenhet a különböző eszközök iránti Fed által generált kereslet.

Az 54 megkérdezett közgazdász közül egy sem számít ugyanakkor arra, hogy a Fed a július 30-31-i ülésen - ami jövő héten lesz - változtatna a jelenlegi programon. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Fed közleménye mindenképpen kiemelt jelentőségű lehet a jövőbeli vásárlásokat illetően.

A stimulusnak 2014 második negyedévében lehet vége a szakértők fele szerint, míg a 24 százalékuk a harmadik negyedévre jósolja a kötvényvásárlások befejezését. Ebből viszont nem következik természetesen az, hogy szigorítás lenne az USA-ban, inkább csak megállna a Fed mérlegfőösszegének növekedése.

Hogyan reagált az arany?

Az arany hetfőn meglehetősen jól szerepelt, egy éve nem szerepelt olyan jól, mint tegnap, amikor is 3,3 százalékot tudott drágulni. Az arany azután tért magához, hogy a múlt héten a Fed elnöke, Ben Bernanke próbálta nyugtatni a kedélyeket a kötvényvásárlásokkal kapcsolatban, a csütörtöki nyilatkozat szerint még nem kell számítani a közeljövőben a program megváltoztatására. Ennek ellenére azonban az elemzők mást gondolnak.

A kötvényvásárlások akkor csökkenhetnek, ha javulnak a makrogazdasági adatok - és nemcsak a munkanélküliségi adatok - és közben az infláció is megfelelő szinten marad.

Arany napi grafikon (dollár/uncia)

forrás: Investor.hu

A 10 éves kötvényhozam megugrott

Aggasztó lehet a Fed tagjainak az is, hogy miután Ben Bernanke először beszélt a kötvényvásárlások ütemének csökkentéséről, a kötvényhozamok komoly emelkedést kezdtek mutatni. A május elején még 1,6 százalék körül alakult a hozam, július közepén pedig már több mint 100 bázisponttal magasabb volt a 10 éves kötvényhozam.

Az általános hozamemelkedés ugyanakkor sokak szerint aggasztó, mivel a hitelpiacokra is átgyűrűzik a hatása, emiatt pedig lassulhat az ingatlanszektor talpra állása és a vállalkozások számára is megdrágulhat a forrásbevonás. A júliusi csúcsokhoz képest azonban némi konszolidációt lehet látni.

10 éves amerikai kötvényhozam (%)

forrás: Investor.hu

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).