Ébresztő Mol, ébresztő OMV!

Vágólapra másolva!
Az egyiptomi feszültségek miatt elszállt az olajár, de érdekes módon a két nagy régiós olajcég árfolyama nem követte ezt a mozgást. Miközben a Brent 6 százalékkal emelkedett, az olajárral szoros kapcsolatban mozgó OMV és Mol lemaradtak a raliról. A befektetők most valószínűleg a következő kérdést teszik fel maguknak: vajon képes lesz tartósabban is emelkedő pályán maradni az olajár? Aki erre határozott igennel válaszol, az már valószínűleg el is kezdett csipegetni a lemaradó olajrészvényekből.
Vágólapra másolva!

Jellemzően szoros együttmozgást mutat az olajár alakulása a régiós olajpapírok árfolyammozgásával, a jelenség okát persze nem is nagyon kell magyarázni. Az OMV és a Mol számára egyaránt elsőszámú profitmozgató az olaj árának alakulása, hiszen tevékenységükből adódóan napi több százezer hordónyit adnak el belőle. Ha magasabb áron tudnak túladni a nyersanyagon, az értelemszerűen magasabb eredményt jelenthet a cégeknek, az olajár emelkedése ezért is szokott együtt járni a részvényárfolyamok hasonló irányú elmozdulásával.

Az elmúlt napokban viszont elváltak a folyamatok, hiszen miközben az olajár emelkedett, sem az OMV, sem pedig a Mol részvények nem tudták ezzel tartani a lépést. Nem feltétlenül kell persze ennek az elválásnak bezárulni, de ha tartósabban is emelkedő pályán marad az olajár, az nagy valószínűséggel húzhatja majd feljebb az eddig lemaradó két papír árfolyamát.

A két részvény árfolyama talán azért sem követi egyébként az olajár mozgását, mert a befektetők nem hiszik, hogy a Brent tartósabban is a magas szinteken ragad. Úgy kalkulálhatnak, hogy az egyiptomi feszültségeknek hamarosan vége, márpedig így az olajár is visszatáncolhat a 100 dollár körüli kiinduláskori szintekig. Emellett persze számos más tényező is befolyásolhatja a befektetési döntéseiket. A két olajcégnek az olajtermelés mellett például a finomításban és kereskedelemben, illetve a vegyiparban is vannak érdekeltségei (bár a termelésnél kisebb súllyal), melyeknek például nem kedvez az olaj árának emelkedése.

Arról pedig nem is beszélve, hogy mindkét szereplőnek vannak közvetlen, vagy közvetett módon észak-afrikai kitettségei, melyek megítélésének nem tesz jót az egyiptomi mizéria. Az OMV a régióban a líbiai kitermelését egyszer már elveszítette az egyiptomból átterjedő tüntetési hullám miatt, a Mol egyik nagytulajdonosa (a Dana Gas) pedig akár újabb részesedés eladása mellett lesz kénytelen dönteni, ha nem kapja meg Egyiptomból a neki járó kifizetések.

A befektetők tehát egyelőre óvatosak az olajár emelkedését látva, valószínűleg csak egy tartósabb rali orientálhatná őket nagyobb tüzérséggel a Mol és OMV piacára.