0% THM - avagy a késedelmes fizetés

Közismert tény, hogy Magyarországon sok esetben háromszor kell megdolgozni a vállalkozói díjért: először meg kell szerezni a munkát, utána el kell elvégezni - végül pedig el kell érni, hogy ki is fizessék azt. A rutinos tartozók azonban pontosan tudják, hogy kinek, mennyivel és meddig tartozhatnak úgy, hogy az igazán komoly következményeket elkerüljék. Az alábbi írásban bemutatunk néhány technikát, amivel biztosíthatjuk, hogy a cégünk minél kedvezőbb pozícióba kerüljön a kifizetendők listáján.

Azt, hogy a körbetartozás mennyire súlyos probléma, az EU tavasszal elfogadott új direktívája is elismeri, amely egy komplett intézkedéscsomaggal, köztük az alvállalkozói számlák fizetési határidejének maximalizálásával próbálja ésszerű keretek között tartani a jelenséget. Ettől azonban még az optimista szakemberek is csak hosszú távon remélnek javulást. Akinek tehát napi szintű cash flow vagy megélhetési problémákat jelentenek a nehezen behajtható kintlevőségei, ennél közvetlenebb eszközökhöz kell folyamodnia.

Tájékozódás

Az első és a legfontosabb lépés, hogy minél pontosabban tudjuk, kivel kötünk üzletet. Ideális esetben, még a megállapodás nyélbe ütése és a szerződés aláírása előtt tudjunk meg a partnerünkről annyit, amennyit lehetséges. Már úgy is rengeteget léphetünk előre, ha kizárólag a könnyedén és ingyenesen hozzáférhető iformációkra hagyatkozunk. A cégek nyilvános, és ingyenesen hozzáférhető cégkivonatai felfedik a tulajdonosi struktúrát, az előző évi gazdálkodási adatok pedig körülbelül jelzik, hogy mekkora vállalkozással állunk szemben. Bármilyen kirívó adat, így a túl alacsony törzstőke, vagy a megbízás nagyságához képest alacsony tavalyi forgalom, figyelmeztető jel lehet.

Tanulságos az is, ha a partnerünknél személyesen teszünk látogatást a tárgyalások során. Bár a reprezentatív irodahelyiség lehet bérelt, és a kényelmes cégautó is jó eséllyel lízingelt, ha az előtérben várakozva folyamatosan azt halljuk, hogy a titkárnő a késedelmes fizetések miatt magyarázkodik a beszállítóknak, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

Sokat elmond egy-egy megrendelőről a piaci híre is. Bizonyos szolgáltatások kimondottan a rossz adósok kiszűrésére specializálódtak, de sokat megtudhatunk egyszerű fórumbejegyzésekből vagy piaci pletykákból is. Amíg egyes ügyfelek, mint például a kiskereskedelmi láncok vagy akár maga az állam tudhatóan hosszú határidőre, de biztosan fizetnek, addig kisebb megrendelők esetében nem feltétlenül jó taktika hosszúra engedni a pórázt.

A feltételek rögzítése

A fizetési feltételek pontos rögzítése kritikus eleme bármilyen nagyobb szerződésnek. Fontos, hogy a fizetés módja és határideje ésszerű keretek között maradjon. Egy átlagos ügylet esetében 15 – 45 nap közötti fizetési határidő általánosnak mondható, az ennél kedvezőtlenebb feltételeknél mindenképpen érdemes rákérdezi az okokra. A fizetési határidő azonban csak egy elem – ugyanígy érdemes precízen rögzíteni az egyéb feltételeket, így például a teljesítési igazolások kiadásának pontos mérföldköveit vagy a késedelmes fizetés esetére vonatkozó szabályokat is.

Kiszámíthatóság, pontosság a behajtásban is

A legtöbb kisvállalkozó nagy hangsúlyt fektet a munkájának a minőségére és a precizitására – ám ugyanezek a vállalkozások nagyon gyakran kevésbé alaposak, amikor az adminisztrációról van szó. Pedig a közösen kialkudott feltételek betartása és betartatása a felek közös felelőssége, és a fizetési szokások nagyon gyakran az első teljesítés alkalmával alakulnak ki. Ha egy vállalkozónak „nem sürgős” leszámláznia a munkát, akkor a megrendelő okkal gondolhatja, hogy a fizetési határidővel is lazábban bánhat. Különösen akkor, ha a késedelmes fizetést jó ideig senki nem teszi szóvá.

Rúgd ki az ügyfeled?

A kreditmenedzsment szakemberek sokszor okoznak meglepetést azzal, hogy megkérik az ügyfeleiket: rangsorolják a vevőiket a fizetési kockázat szerint, majd pedig aszerint, hogy melyik vevőn mennyi profitot tudnak megtermelni.

Míg a józan paraszti ész azt sugallná, hogy a legkockázatosabb vevőnek kellene a legnagyobb hasznot hoznia (hiszen így indokolhatóvá válna, hogy miért érdemes vállalni az extra rizikót), a gyarkolat legtöbbször merőben más eredményre vezet. Nagyon gyakori jelenség az, hogy a legkockázatosabb ügyfél egyben a legkevésbé megtérülő vevő is. Ha pedig ez a helyzet, akkor érdemes komolyabb változtatásokat is megfontolni. Ebben az esetben ugyanis könnyen lehet, hogy a vevővel érdemes megszakítani a kapcsolatot, az így felszabaduló erőforrásokat pedig máshova átcsoportosítva a vállalkozás könnyebb úton haladhat magasabb megtérülés és nagyobb üzleti sikerek felé.

Fontos tehát – különösen egy új üzleti kapcsolat esetében –, hogy az elvégzett munkáról a megrendelő az első adandó alkalommal kézhez kapja a számlát, az utánkövetés pedig precíz és kiszámítható legyen. Senki sem szeret magyarázkodni, így ha különösebb ok nem áll a késedelmes fizetés hátterében, akkor mindenki szívesebben tartozik annak, aki akár hónapokra „elfelejti” a lejárt tartozást, mint annak, aki előre kiszámíthatóan egy héttel a számla lejárta után rákérdez a fizetésre, esetleg késedelmi kamatot számláz ki.

Nyitott kommunikáció

Mint az üzleti élet legtöbb konfliktushelyzetében, a késedelmes fizetés esetében is kulcsfontosságú lehet a proaktív, nyitott kommunikáció. Ugyan senki nem szeret „kínos” pénzügyekről beszélni, különösen akkor, amikor az adóstól újabb megrendeléseket remél, ám az idejében felvállalt, nyílt kérdések sokszor vehetik elejét a később szükségszerűen elfajuló konfliktusnak. A konstruktív hozzáállás pedig – akár az adós fizetési nehézségei, akár egy kényszerű átütemezés esetében elejét veheti annak, hogy egy egyébként jól működő üzleti kapcsolat a mocskos anyagiak áldozatává váljon.