300 milliárd dolláros bukó a biztonságos kötvényeken

Annak ellenére tartanak ki a legnagyobb külföldi befektetők az amerikai államkötvények mellett, hogy az elmúlt két hónapban azok több mint 300 milliárd dollárt veszítettek piaci értékükből. Néhány nagyobb alap még akkor is vásárlota a papírokat, amikor a befektetők egy része menekülésre fogta.

Kitartanak az amerikai állampapírok mellett

Hiába vesztettek két hónap alatt 317 milliárd dollárt értékükből az amerikai államkötvények, a legnagyobb európai és ázsiai befektetők továbbra is kitartanak mellettük. Az elmúlt 5 évben a külföldi befektetők megduplázták amerikai államkötvény befektetéseiket, például az HSBC privátbanki részlege, ami 480 milliárd dollár eszköz felett rendelkezik, még akkor is folytatta a vásárlásait, amikor a 10 éves hozamok 2,5 százalék fölé emelkedtek.

Willem Sels az HSBC Private Bank befektetési stratégiájáért felelős vezetője, úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy a hozamok közelítenek ahhoz a szinthez, amit már kényelmesnek tekintenek. Hozzátette lehet, hogy még tovább emelkednek a hozamok, de ők nem számolnak medvepiaccal kötvényeknél. Méghozzá azért, mert ők nem olyan optimisták a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, mint a Fed, ezért úgy vélik, hogy az extrém hozammegugrást akár már magunk mögött is tudhatjuk.

A Deutsche Asset & Wealth Management, ami 1300 milliárd dollárnyi eszközt kezel, 4 évnél korábban lejáró kötvényeket is tart a portfoliójában, ezzel arra fogadva, hogy az amerikai kamatlábak még hosszabb ideig a nulla szint környékén alakulhatnak az alacsony inflációs környezet miatt. A Fukoku Mutual japán életbiztosító kötvényrészlegének vezetője pedig úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy bár a piac meglehetősen volatilis volt az elmúlt időszakban, de szerinte nincs ok arra, hogy elkerüljék az amerikai állampapírokat, mivel szerinte a jelenlegi mozgások túlzottak voltak.

Óriási kiáramlás a kötvényekből

Az elmúlt két hónapban rekordértékű, közel 80 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az amerikai kötvényalapokból és ETF-ekből, mialatt a hozamok a májusi 1,61 százalékról múlthéten 2,74 százalékig emelkedtek. A hozamok csak június 19-től 34 bázisponttal kerültek feljebb, miután Ben Bernanke arról beszélt, hogy megkezdhetik kötvényvásárlási programjuk mérséklését.

Az amerikai 10 éves hozam 102 bázisponttal volt magasabban pénteken, mint a hasonló lejáratú német papír, ez pedig 2006 júliusa óta a legnagyobb különbség. A brit hozamokkal szemben pedig 25 bázispontra nőtt a felár, holott januárban még alatta volt az amerikai hozam a 10 éves brit állampapírokénál.

A magasabb hozamok pedig visszaüthetnek, és lassíthatják az amerikai gazdaság növekedését a Deutsche Bank szerint. Az HSBC is hasonló véleményen van, aki azt jósolja, hogy a 3 százalékot közelítő 10 éves hozam aláássa a javuló gazdaságot, és elsősorban az ingatlanpiacot érinti majd érzékenyen. Ez, és a szintén küszködő feltörekvő gazdaságok újra a menedéknek tekintett eszközök felé terelhetik a befektetőket, a Deutsche Bank szerint.

Habár a Fed már a monetáris lazítás hűtését tervezi, más jegybankok még nem akarják lassítani a stimulust. Mario Draghi EKB-elnök múlthéten éppen arról nyilatkozott, hogy addig marad az alacsony kamatkörnyezet, amíg a gazdasági növekedés el nem indul, és akár még további kamatcsökkentést sem tart elképzelhetetlennek. Emellett pedig a japán jegybank továbbra is elkötelezett pénzpumpájának fenntartásában.

Vannak, akik szerint azért maradhat vonzó továbbra is az amerikai államkötvény, mert annak piaca a leglikvidebb a világon. A 10 500 milliárd dolláros piac mellett eltörpül még az 1800 milliárdos német és a brit kötvényeké is. A kínai kezekben lévő amerikai állampapírok állománya 1300 milliárd dollárra növekedett, ami a teljes külföldi tulajdon 22 százaléka.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).