Az évszázad alkujára készül Amerika és Európa

iPhone 5 mobiltelefonért állnak sorba és fényképeznek egy müncheni Apple Store előtt
Vágólapra másolva!
Lebontanák a kereskedelem akadályait az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Ha összejön a nagy alku, az felpörgethei mindkét gazdaságot, de közvetlenül, hirtelen nem lesz nagy hatása az árakra.
Vágólapra másolva!

Végre olcsóbb lesz itthon az iPhone? - ez tűnik az egyetlen izgalmas pontnak abban, hogy az EU és az USA nekilát a kölcsönös vámtarifák felszámolásának. Nos, pont ez nem valószínű, sőt általában nem az lenne az egyezmény fő előnye, hogy lejjebb mennek az árak. Az már sokkal inkább, hogy egy kinti iPhone-t idővel itthon is lehet majd használni, mert egységesítik a szabványt.

Pedig valóban bosszantó, hogy míg egy hazai webáruház 200 ezer forintért adja a 16 gigabájtos, hálózatfüggetlen iPhone 5-öt, addig New Yorkban ugyanez 706 dollár, vagyis 154 ezer forint. A nagy különbség fő oka azonban a világrekorder (27 százalékos) magyar áfa, meg kisebb részben a szállítási költség. Benne van a néhány százalékos vám is, de tekintve, hogy a telefonokat Kínában szerelik össze, és onnan hozzák be, egy amerikai-európai egyezmény erre aligha lenne hatással.

Ettől még igaz, hogy az egymás termékeire és szolgáltatásaira kivetett vám nélkül sok dolog olcsóbb lehetne az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. A két gazdaság összességében sok pénzt takaríthatna meg az adminiszttratív akadályok lebontása révén is. A részletek persze még nem ismertek, a szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai csak most kezdődnek.

Repülőjegyek, bankok

David Cameron brit miniszterelnök "minden idők legnagyobb kétoldalú kereskedelmi megállapodásának" nevezte a készülő egyezséget, melynek "nagyobb hatása lesz, mint az eddigieknek összesen". Cameron szerint az EU gazdaságának ez 157 milliárd dolláros (117 milliárd euró) pluszt jelent majd. Azt mondta, ilyen lehetőség egy generáció életében egyszer adódik, meg kell hát ragadni.

A KSH adatai szerint Magyarország tavaly 556 milliárd forint értékben importált amerikai termékeket (e fogalom itt a származási országot jelenti, tehát a máshol összeszerelt áruk nicsenek benne a statisztikában). A legnagyobb tételt a gépek, műszerek kategóriája teszi ki, de jelentős volt a feldolgozott - például vegyipari - termékek és az energiahordozók behozatala is.

Forrás: KSH

"Ha a repülési jogokat liberalizálják, akkor a légi közlekedésben nőhet a verseny, és a pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosítás) terén is van erre esély. De nem szabad általános, jelentős árcsökkenésre számítani. A Magyarországra behozott termékek esetében ugyanis a kis darabszám ás az ebből adódó nagyobb fajlagos költség miatt kevésbé érvényesül egy ilyen hatás" - magyarázta az Origo kérdésére a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdaság tanszékét vezető Magas István.

Egy részben amerikai ruházati kiegészítőket forgalmazó magyarországi vállalkozás tulajdonosa azt mondta az Origónak, hogy a kétoldalú kereskedelem liberalizálásának egyelőre nehezen megbecsülhető hatásai is lesznek, mert az Egyesült Államokban teljesen más az árképzés, mint az európai országokban, a nagy piac miatt kisebb haszonkulccsal is beérik. "A vám nem olyan őrült összeg, még úgy sem, hogy a szállítási díjjal megnövelt árra vetik ki" - jegyezte meg.

Egy japán autó is olcsóbb lehet

A megállapodásnak mégis messze ható kövekezményei lehetnek. Az egyezménynek ugyanis része lenne egy sor szabvány egységesítése olyan ágazatokban, mint a légügy, az építészet, gépipar, a tengerhajózás vagy a távközlés. Ennek még a nem amerikai származású árukra is lenne hatása. Egy japán autógyártónak ma számos alkatrészt - a légzsáktól a fényszóróig - külön EU-s és amerikai szabvány szerint is le kell gyártania. Ez megdobja a költségeit, drágább az autó.

A közvetlen hatásként jelentkező árcsökkenések mellett az energiapiac erőviszonyainak átrendeződése sem elképzelhetetlen. Ha ugyanis az amerikaiak elkezdenének nagy mennyiségben exportálni Európába az odaát kisebb energiapiaci forradalmat hozó palagázból, az mérsékelhetné az EU országainak függését az orosz szállításoktól - ami hosszú távon megint csak árcsökkenéshez vezethetne. Igaz, mindehhez az amerikai energiapiaci felügyelet engedélye is kell.

Az európai gazdaságoknak közvetlen előnye származhatna abból, hogy az itt gyártott termékeket, mondjuk az egyre keresettebb kisméretű autókat, könnyebb lenne eladni Amerikában. Ráadásul kedvezően változna a termékbevezetések egyes iparágakban megdöbbentően hosszú, költséges és bürokratikus folyamata is - írja a BBC. Vagyis egy magyar gyógyszergyártó piacra lépése sokkal egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban menne.

"Ha ez a szerződés létrejön, a magyar kkv-k lehetőségei megnőnek, az adminisztráció sokkal egyszerűbb lesz. Az innovatív vállalkozások ötletei előtt megnyílik Amerika" - mondta kérdésünkre Dávid Péter, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója, aki szerint elsősorban az elektronikai ipar, az egészségipar, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar vállalkozásai lehetnek a változás nyertesei.

A franciák reakciósok lettek

Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány szerint az egyezmény az Egyesült Államokban és az EU-ban összességében 3 százalékponttal növelné a GDP-t. Ráadásul mindkét gazdaságot erősebb pozícióba helyezné Kínával vagy Indiával szemben.

Ha a tárgyalás el is éri a célját, alighanem beletelik egy vagy másfél évbe, mert kényes kérdések a lelkesedés ellenére mindkét oldalon akadnak. Franciaország különböző kvótákkal nagyon erősen védi a film- és zeneiparát az amerikai tömegkultúra termékeitől, és egy szabadkereskedelmi megállapodás felülírhatná ezt a rendszert. A franciák ezért rögtön kikötötték, hogy ha az audiovizuális iparág nem lesz kivétel, ők szemrebbenés nélkül megvétózzák az egész szabályozást.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnök egyenesen reakciósnak minősítette ezt a hozzáállást, de a franciák egyelőre elérték, amit akartak, mert a tárgyaló delegáció témái közül kivették az audiovizuális szektort. A döntés azonban nem végleges, később még visszakerülhet - írta a Europeanvoice.com.