Mégis fizet az állam, mi lesz az OTP-vel?

Mégis teljes egészében visszafizetné az állam az átvállalt önkormányzati adósságokat a bankoknak a legfrissebb sajtóértesülések szerint, de be is szedné ugyanazt az adót más módon a bankoktól. Egy ismert rossz hírt becseréltünk egy jó hírre és egy bizonytalan rosszra.

Mégsem vetné ki a kormány az átvállalt önkormányzati adósságokra a tervezett 7 százalékos különadót - értesült a Portfolio.hu. A háttérben valószínűleg az állhat, hogy már a legutóbbi "Varga-csomag" bejelentésekor felmerült, hogy ez lényegében szelektív államcsőd, hiszen az állam részlegesen nem hajlandó kifizetni az átvállalt adósságot. Az államcsőd lehetőségét a kormány tagadta, de már a bejelentés módja is arra utalt, talán maguk sem hisznek benne teljesen, hiszen a kormányszóvivői tájékoztatón el sem hangzott az önkormányzati adósságokat érintő teher.

Ugyan ezt a terhet visszavonhatja a kormány, más forrásokból mindenképpen beszedné az innen várt 40-50 milliárd forintos adót, így korai lenne örülni. Hiába tűnik kedvező fejleménynek az adó visszavonása, egy már ismert rossz hírt most lecseréltünk egy jó hírre (az adó ki nem vetése) és egy közelgő, de pontosabban nem ismert rossz hírre (az újabb teher).

A kormány ugyanis jó eséllyel megint úgy fog összeállítani egy újabb adónemet a bankszektor számára, hogy keres egy valamilyen mutatót a bankok pénzügyi beszámolóiban (nagyon sok mutató van ezekben), amit egy megfelelő kulccsal megszorozva épp a megcélzott adóbevételt érheti el, ha máshogy nem is, papíron biztosan. Ez a módszer viszont ismét bizonytalanságot szül, legalábbis addig, amíg meg nem ismerjük az újabb adót, amire akár gyorsan sor is kerülhet, hiszen a tervek szerint már csütörtökön szavazna a parlament az önkormányzati adósságokra kivetetett adót is tartalmazó csomagról.

Mindez azt is jelenti, hogy ha feltételezzük, hogy az újabb rossz hírt a piac az elmúlt egy hét árfolyameséseivel beárazta az OTP árfolyamába, pusztán a tegnap esti sajtóértesülések miatt kár lenne nagy fellélegzésre számítanunk. Pláne ha még azt az apró, de nem elhanyagolható részletet is hozzávesszük a képhez, hogy a kormány a minisztercsere után is látványosan a korábbi úton megy végig, azaz átfogó stratégia nélkül, összetákolt speciális adókkal, továbbra is a növekedés szempontjából kritikus szektorokra, így a bankszektorra fókuszálva igyekszik egyenesben tartani a költségvetést.

Persze a nemzetközi hangulat is sokat számít, optimista esetben folytatódhat az OTP emelkedése. Márpedig ma ismét jól nyitott a bankpapír, nem sokkal nyitás után 1 százalék feletti pluszban tartózkodik, amivel újfent felülteljesíti régiós szektortársait az OTP.

Az OTP árfolyama

Mi lett volna, ha mégis kivetette volna az adót a kormány?

A kormány februárban fogadta el, hogy mintegy 600 milliárd forintnyi adósságot vállal át az önkormányzatoktól, amiből 7 százalékos adósságátvállalásra szerette volna kötelezni a bankokat. Értelemszerűen a lépések az OTP-t negatívan érintették volna, igaz a hatás nem lett volna drasztikus a bank számára. Az OTP hitelállományán belül ugyanis az önkormányzatok csak relatíve kis szeletet, nagyságrendileg 3,5 százalékos részt hasítanak ki, melynek hozzávetőlegesen a fele devizában fennálló tartozás. Amennyiben azzal számolunk, hogy az OTP-nél levő önkormányzati devizahitelek teljes egészére vonatkozik az állami átvállalás, úgy az idei éves profitnak nagyjából 6 százalékát vihetné el az egyszeri sarc. Fontos persze megjegyezni, hogy az egyelőre nem tisztázott, hogy az állam pontosan mekkora mértékű önkormányzati tartozást fog átvenni, így ez a kalkulált 6 százalék egyfajta felső korlátja lehet a bejelentett lépés egyszeri hatásának.

Hogyan vállalja át az adósságot a kormány?

• Az ötezer főnél kisebb települések teljes adósságállománya a központi költségvetéshez kerül.
  
• Az ötezer főnél nagyobb települések esetében az átvállalás mértéke átlagosan 40 százalék a teljes kötelezettségállományra vetítve. Az arány az egyes településeknél az egy főre eső helyi adóbevétel aránya a településkategória átlagához viszonyított arányától függ.

Átvállalás mértéke:

• A kategóriájuk átlagát elérő vagy meghaladó településeknél az átvállalás mértéke 40 százalék
  
• A kategóriaátlag 75 és 100 százaléka közötti településeknél az átvállalás mértéke 50 százalék
  
• A kategóriaátlag 50 és 75 százaléka közötti településeknél az átvállalás mértéke 60 százalék
  
• A kategóriaátlag felét sem elérő településeknél az átvállalás mértéke 70 százalék