Megemeli a kormány a vállalati adóterheket

Vágólapra másolva!

Megemeli a kormány a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét, de a telekomcégeknek és az energiavállalatoknak is magasabb adót/járadékot kell majd fizetniük, jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloomberg tudósítása szerint. A tranzakciós illeték készpénzfizetésre vonatkozó részét megduplázzák, vagyis 0,3 százalékról 0,6 százalékra emelik annak mértékét, a távközlési adó 2 forintról 3 forintra emelkedik, a bányajáradék pedig 12 százalékról 16 százalékra. Az érintett tőzsdei cégeket megviselte a bejelentés, az OTP és az MTelekom árfolyama nagyobbat esett, a Mol viszont relatíve jól tartja magát.

Investor.hu

Vágólapra másolva!

Varga Mihály OTP tranzakciós illeték telekomadó MTELEKOM

Milyen lépéseket tervez a kormány?

0,3 százalékról 0,6 százalékra emelkedik a készpénzfizetések tranzakciós illetékének mértéke, a számlák közötti utalásoké pedig 0,2 százalékról 0,3 százalékra
2 forintról 3 forintra emelkedik a távközlési adó, az üzleti előfizetőknél pedig a havi maximum 2500 forintról 5000 forintra
12 százalékról 16 százalékra emelkedik a bányajáradék
kiterjedne a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás a kamat és tőkejövedelmekre.

Jön a módosítás!

Módosítja a kormány a költségvetést annak érdekében, hogy bizonyos bevételi oldalt növelő intézkedésekkel stabilabb lábra állhassanak a számok. A cél az, hogy a jövőben se csússzon vissza Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alá, márpedig az alacsonyabb inflációs számok veszélyeztethetik az idei bevételi terveket. Annak érdekében, hogy sikerüljön tartani a célokat, ismét a magyar vállalatokon csattan az ostor, közülük is elsősorban a nagyobbak lesznek érintettek az adóemelésekkel.

A készpénzfizetések esetén a pénzügyi tranzakciós illeték duplázása, a távközlési adó 2 forintról 3 forintra történő emelése, vagy a bányajáradék 12 százalékról 16 százalékra emelése egyaránt kedvezőtlen hatásokkal bír az érintett szektorokban, ahol az utóbbi években is záporoztak már a különadó terhek.

Az OTP (-1,1 százalék) és a Magyar Telekom árfolyama (-1,3 százalék) is hirtelen esést mutatott a bejelentések hatására, a Mol viszont egyelőre stabilan állja a sarat.

Az OTP árfolyamának mai alakulása (Ft)

A Magyar Telekom árfolyamának mai alakulása (Ft)

A Mol árfolyamának mai alakulása (Ft)

A befektetői reakciókon nem kell csodálkozni, a mai bejelentés gyakorlatilag villámcsapásként ért mindenkit. Bár azt eddig is láttuk, hogy a költségvetésben vannak olyan tételek, amik miatt akár könnyen el is csúszhat (gondoljunk csak arra, hogy a kormány a tranzakciós illetékből a korábbi tervek felét se igazán tudta beszedni), illetve Varga Mihály korábban is említette a pótlólagos intézkedések között a vállalati különadók emelésének lehetőségét, talán mindenki egy kicsit hátradőlt akkor, amikor a Bizottság május végén az ország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta.

A kormány gazdaságpolitikájának ugyanis az egyik legfontosabb célkitűzése az eljárás alóli szabadulás volt, aminek érdekében a költségvetési hiányt a 3 százalékos szint alá kellett nyomni. A hiány ellen folytatott harc egyik fontos fegyvere a vállalati különadók, illetékek voltak, vagyis amikor a Bizottság zöld lámpát adott, azt hihettük, hogy egy darabig legalábbis már nem kerül sor újabb adóemelésekre. Varga Mihály ma rácáfolt ezekre a várakozásokra (talán hogy még inkább bebiztosítson egy pozitív csütörtöki döntést az eljárással kapcsolatban), azt pedig csak remélni merjük, hogy ezúttal valamifajta egyeztetések történtek előzetesen az érintett szektorok képviselőivel.

A folyamatos különadó emelések egyik negatív tapasztalata ugyanis az volt az utóbbi években, hogy az nagyban hozzájárult a gazdaságpolitika hitelességének csorbulásához. A minisztérium élén történt változásokkal sokan ebben is fordulatot reméltek, ami a magyar gazdaság és eszközök megítélésében is pozitív fordulattal kecsegtetett. Azt csak remélni lehet, hogy ezt a hosszú építkezést nem fogja az alapoknál aláásni a kormány.

Újabb pofon az OTP-nek?

Mivel a tranzakciós illetékből a kormány nem a terveinek megfelelő összeget tudta csak beszedni az év első felében, a piaci szereplők körében időről időre felmerült az illeték emelésének lehetősége. A kormány eddigi lépéseiből ugyanis a szektor jellemzően a rövidebbet húzta, hiszen a bankadó mellett a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés lehetősége is nehezékként hatott a szektor profitabilitására. Az OTP azonban ennek ellenére is stabilan nyereséges működésre volt képes, még annak ellenére is, hogy az első negyedévben összesen 5,7 milliárd forintot fizetett pénzügyi tranzakciós illeték címén. Ez a bank működési profitjának 5 százalékára rúgott, vagyis nem egy elhanyagolható tételről van szó.

Fontos azonban látni, hogy a banknak több művelet után kell fizetnie az illetéket, amiből a kormány mostani bejelentése "csak" kettőt érint. Összességében talán pár százaléknyi pluszterhet jelenthetnek majd a jövőben működési eredmények szintjén a most bejelentett lépések. Az persze kérdés, hogy a banknak nettósítva valójában mekkora többletet jelent majd az illeték emelése (hiszen akár annak ügyfelekre való tovább hárítása is szóba jöhető opció). Összességében az illeték bejelentése negatív hír az OTP-nek, de egyáltalán nem jár a profitabilitás drasztikus romlásával.

Hogyan működik a tranzakciós illeték?

A tranzakciós illeték a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki, és az illetéket olyan fizetési műveletekre vetik ki, mint például az átutalás, beszedés, vagy készpénzfizetés. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik, annak alapját pedig a terhelt összeg jelenti. Eddig az átutalásokat 0,2 százalékos illeték terhelte, míg a készpénzkifizetéseket 0,3 százalékos.

Rossz hír a Mol-nak?

A hazai tőzsdei cégek közül a bányajáradék megemelése a Mol-t, és így annak részvényeit érinthetik kedvezőtlenül. Bár arra vonatkozóan az olajcég már sajnos nem tesz közzé részletes adatokat, hogy manapság mekkora járadékot kell a magyarországi kitermelés után kifizetnie, a legutolsó elérhető (2012. harmadik negyedéves) számokból mégis következtetni tudunk a mostani lépés hatásaira.

A tavalyi harmadik negyedéves gyorsjelentés szerint 19 milliárd forintos volt a Mol bányajáradék fizetésének mértéke Magyarországon, ami az olajcég teljes EBITDA-jának csak alig valamivel több, mint 2 százalékára rúgott. A bányajáradék kulcsának megemelése tehát összességében nem tűnik jelentős hatásúnak. Azt sem szabad viszont elfeledni, hogy a rezsicsökkentések hatására már jelenleg is vannak olyan magyar mezői a Mol-nak, ahol a termelés felfüggesztését indokolhatnák a profitabilitási mutatók, amin a bányajáradék emelése sem fog tudni segíteni.

Hogyan működik a bányajáradék

A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az állam bányajáradékot szed a kitermelő vállalatoktól. Az adó számítása több tényezőtől is függ, az adóalapot a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értékre vetítik. Amikor a Brent típusú olaj ára hordónként 80 dollár fölött van, akkor az alap járadékhoz 3 százalékpontot, míg 90 dollár fölötti olajárnál további 3 százalékpontot kell hozzáadni. Eddig 12 százalék volt az alapjáradék (az 1998 előtti mezőkön ennél akár magasabb érték is adódhatott), mely Varga Mihály bejelentését követően 16 százalékra emelkedik.

Mi lesz a Magyar Telekommal?

A Magyar Telekomra már így is jókora terhek nehezedtek az elmúlt években a különböző speciális adók révén. A 2010-ben bevezetett távközlési különadótól még meg sem szabadult a távközlési cég, amikor tavaly júliusban újabb adónemmel kellet megismerkednie, mégpedig a telefonadó személyében. 2012 második félévében mintegy 8,8 milliárd forintos adót kellett e jogcímen befizetnie az államkasszába a Magyar Telekomnak (ami az EBITDA 9,3 százalékára rúgott), míg 2013 első negyedévében már 5,5 milliárd forintot (ami az EBITDA 14,2 százalékára rúgott).

Kedvezőtlen fejlemény a Magyar Telekom számára, hogy a telefonadó mértékét nemcsak 2-ről 3 forintra emeli a kormány, hanem az üzleti előfizetők esetében a havi maximumot is megduplázza az eddigi 2500 forintról 5000 forintra. A vállalat profitabilitása a lépés következtében tovább romolhat, ezáltal folytatódhat az EBITDA margin eróziója is. Ráadásul a menedzsment által tervezett 4-7 százalékos EBITDA csökkenési prognózis teljesíthetősége is megkérdőjeleződik 2013-ra nézve (elnézve azt, hogy az 50 százalékkal emelkedő telefonadó az eredményből kihasított részt tekintve semmiképp nem mondható elhanyagolható összegnek), vagyis a kormány mai bejelentése érthető módon érzékenyen érinti a vállalat papírjait.

Hogyan működik a telefonadó?

Az adónem 2012. július 1-jén lépett életbe határozatlan időre. Az adó a távközlési szolgáltatókat terheli a vezetékes- és mobil hangforgalmuk, illetve az SMS/MMS forgalmuk után. Mértéke a hangszolgáltatás terén percenként 2 forint volt eddig, továbbá SMS/MMS-enként szintén 2 forint. Az adó mértéke magánszemélyenként 700 forintban, míg üzleti előfizetőként 2500 forintban került maximalizálásra havi szinten. 2012-re azonban alacsonyabb plafont határoztak meg, előbbi esetében 400 forint, míg utóbbi esetében 1400 forint volt a maximális befizetendő összeg hívószámonként.