Előbb megszorítás, aztán osztogatás

Újabb váratlan és kidolgozatlan megszorító csomag adóemelésekkel, botrányt kavaró felügyeleti levél a devizahiteles-perek ügyében. Vége lesz a bankkártyás fizetések ingyenességének, a zuhanó nagyvilág újra 300 fölé küldte a forintot, pedig végleg eldőlt a kikerülés a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez történt a gazdaságban a héten.

Orbán Viktor soha nem célozgat semmire véletlenül – ez az egyik tanulsága annak, hogy a miniszterelnök előző hét végi, új gazdaságpolitikai lépésekről szóló elszólása után három nappal előrukkolt sokadik kiigazító csomagjával a kabinet. Orbán korábbi rádiónyilatkozatát a legtöbben úgy értelmezték, hogy ha a költségvetési helyzet lehetővé teszi, akkor némi osztogatás indulhat el a választások felé közeledve, a sokadik megszorító csomag pedig az elemzők nagy része szerint az ehhez szükséges források előteremetését szolgálja.

Hétfőn reggel még senki nem tudta, mi készül, de délben már zuhantak a magyar részvények a csomag miatt. A tranzakciós illeték és a telefonadó emelése a fogyasztók mellett a szolgáltatókat is kellemetlenül érinti, délutánra pedig az is kiderült, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elfelejtett bejelenteni egy újabb, a bankokra kirótt sarcot. Azt viszont elismerte, hogy százmilliárdos nagyságrendű kiigazításról van szó.

Adó, adó hátán

Az önkormányzati adósságállomány átvétele kapcsán kirótt 7 százalékos adó kapcsán Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy az szelektív államcsődöt jelent, az illetékes államtitkár ellenben azzal védekezett, hogy az átvállalás nagyon kedvező a bankok számára, ezért kell fizetniük.

A tranzakciósilleték-emelés hatásai közül egyértelműnek tűnik, hogy most már tényleg eltűnhet a bankkártyás fizetések ingyenessége, noha lehet, hogy épp ezek adómentességével és támogatásával tudna több pénzt beszedni az állam.

A csomag a kamatjellegű jövedelmekre a 16 százalékos kamatadón túl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kivet. Nyilván azért van szükség erre a megoldásra, mert a 22 százalékos kamatadó nehezen kommunikálható lenne: egyrészt az egykulcsos adó betonbiztos rendszerének végét kellene általa elismerni, másrészt még az előző kormányok idején is csak 20 százalékot kellett fizetni. Az emelés értelmére csak kedden derült fény, amikor kiderült, hogy egy módosító javaslat szerint az állampapírokra nem vonatkozik, vagyis a banki megtakarításokat akarja a kormány elterelni.

Szerencsére a Nemzetgazdasági Minisztérium egyértelműsítette, hogy a tartós befektetési szerződésekre (tbsz) és a nyugdíj előtakarékossági számlákra (nyesz) nem vonatkozik az eho, azok adómentessége megmarad. Így már csak olyan apróságokat fed homály, hogy miért részesítik előnyben a tőzsdézést a banki megtakarítással szemben (az árfolyamnyereség sem lesz eho-köteles), vagy mi történik akkor, ha valaki 5 évnél korábban szűnteti meg a tartós befektetési szerződését. Ha ekkor sincs rajta eho, akkor két hónapos banki lekötést is érdemes lesz kamuból tartós szerződés keretében intézni, kikerülve a 6 százalékos terhet.

Levélbotrány

A hét másik nagy vihart kavart története lett Szász Károly Kúriához írt levele. A pénzügyi felügyelet elnöke kérdésre válaszolva leírta, hogy ha véletlenül sok devizahiteles nyerne pert a bankok ellen, az megingatná a pénzügyi szektort. Ehhez kapcsolódva arra kéri a bíróságokat, hogy a társadalmi hatásokra is ügyeljen az ítéletek meghozatalakor. A levél nyomán a Fidesz keményen kritizálta Szászt, mert úgy értelmezték, hogy ezzel a bankok érdekeit védi a devizahitelesekével szemben, a Kúria pedig azt nyilvánította ki, hogy a bírák mindig legjobb meggyőződésük szerint járnak el, nem befolyásolhatja őket Szász állásfoglalása.

A balhé nyomán a felügyelet közleményben, magyarázkodott, kiemelve, hogy Szász csak kérdésre válaszolt és szó sincs befolyásolási kísérletről. Arról, hogy az eddigi tapasztalatok alapján valójában mikor van esélyük a devizahiteleseknek, elolvashatja az Origo cikkét.

A héten komoly gyengülést szenvedett el a forint, mely újra a 300-as szint fölé ugrott az euróval szemben. Ez azonban nem a váratlan Varga-csomag következménye, arra még csak szerény esés volt a reakció a hét első napján. Szerdán azonban nagyon elromlott a hangulat a világban, miután Ben Bernanke amerikai jegybankelnök szokottan kétértelmű nyilatkozatából megint a mennyiségi lazítás mérséklését, vagyis a pénzeső közelgő visszafogását olvasták ki a piacok. Noha sokan már a szerdai amerikai tőzsdei esést is túlreagálásnak minősítették, csütörtökön régóta nem látott mértékűt zuhantak a világ piacai, a kötvényhozamok is meredeken emelkedtek. A feltörekvő piacok különösen gyengén muzsikáltak, Kínában befagytak a bankközi piacok, többen bankpánikkal riogattak. A rossz külpiaci hírek dobták a forintot a 300-as határ fölé annak ellenére, hogy pénteken papírforma-szerűen kivették Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.

E dicséret mellé dorgálás is jött Brüsszelből, a bizottság bíróságra viszi a magyar étkezési és utazási utalványok állami monopóliummá tételének ügyét.

Ez a polémia nyilván nem éri el a választók ingerküszöbét, annál inkább boldog lehet újra mindenki, hiszen kormány és ellenzék kéz a kézben szavazta meg a rezsicsökkentés újabb lépését, ezúttal a szippantásról.

Jönnek a további csökkentések is, Rogán Antaltól Fónagy Jánosig több kormánypárti politikus is sulykolta a héten, hogy a háztartások kiadása között legnagyobb tételnek számító gáz és villamos energia ára is újra legalább 10 százalékkal fog mérséklődni a fűtési szezon kezdetéig.