Úgy kezdik el, hogy eszükben sincs fizetni

Havi összevetésben Magyarországon esett a legtöbbet a termelési érték, de éves összevetésben biztatóak a számok

Mire lehet számítani ott, ahol maga az állam is egymilliárd forinttal tartozik egy vállalkozónak? A végletekig elkeseredett és sokszorosan körbetartozó építőipart új hivatallal segítené a kormány. Van, aki szerint elérhető közelségbe került az ágazat kitisztulása, de közel sem mindenki optimista.

Grabarics Gábornak 200 millió forinttal tartoztak, 8 évig küzdött a pénzéért. A Grabarics Építőipari Kft. tulajdonosa most mégis optimista, és nemcsak azért, mert pont került az ügye végére. A kormány 204 millió forintból állítja fel és küldi harcba az építőipari lánctartozások ellen a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ). A testület a tervek szerint július 1-jén vetheti rá magát a beragadt pénzekkel és teljesítésigazolásokkal kapcsolatos ügyekre. "Kell a magyar építőiparnak a tisztulás. Ez most elérhető közelségbe került" - mondta az Origónak a vállalkozó.

Meleg

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még Matolcsy György minisztersége idején dolgozott ki egy törvényjavaslatot a magyar építőipar egyik legégetőbb problémájának orvoslására, mert úgymond megelégelték, hogy a válság által padlóra küldött húzóágazat cégei még mindig gyengélkednek. A körbetartozások miatt ugyanis nemcsak számtalan építkezés volt kénytelen leállni az utóbbi években, de - mivel a cégek legtöbbször hiába futnak a pénzük után - rengeteg vállalkozás csődbe is jutott.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének becslése szerint 400 milliárd forint a körbetartozáok értéke a magyar építőiparban. A fenti ábrán e számnak az építőipari cégek 2011-es termelésére vetített aránya látható. Forrás: ÉVOSZ-becslés

A körbetartozások általában azért alakulnak ki, mert ha a megrendelő nem akar fizetni a kivitelezőnek, utóbbi csak rendkívül hosszadalmas perben tudja bizonyítani az igazát, és mire ezeknek végük, a megrendelő céget általában felszámolják, a követelés behajthatatlan marad.

Ezért hívja életre a tárca a TSZSZ-t, ami már 30 (indokolt esetben 60) nap alatt elkészíti szakvéleményét az átadott munkákról, és ennek alapján azonnal fizethet a megrendelő. Ha nem teszi, és az ügy bíróság elé kerül, az is gyorsabban dönthet a kérdésben, felhasználva a szakvéleményt.

Hideg

Nem mindenki annyira optimista, mint Grabarics Gábor. Babály László, az Épszerk Pannónia Invest Kft. ügyvezetője például jónak tartja az elgondolást, de nem hiszi, hogy az itthoni viszonyok között hatékony lesz az új szerv. "Ami itt van, azt nem lehet intézményekkel megoldani" - mondta. "Abban az országban, ahol egymilliárd forintot nem kapok meg az államtól egy munkáért, és semmi nem történik, az ilyen szervezetek nem hoznak megváltást."

Az Épszerk és az állam közötti vitás ügyekben Babály nem is várhatja a TSZSZ segítségét, mivel - az NGM közlése szerint - a szerv a közbeszerzések közül csak a július 1-je után megindított eljárások eredményeként megkötött szerződéseknél járhat el. Adódik a következtetés: az állam felkészülési időt ad magának azzal, hogy a jelenleg is folyó saját ügyeit eldugja a szerv elől.

Nagyiványi András, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki egyben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének a lánctartozások témájában jártas alelnöke is, szintén inkább pesszimista. "A fő nehézség a piaci szereplők rossz hozzáállása, és ezt semmilyen új szerv nem fogja megváltoztatni. Hogy Magyarországon manapság úgy kezdenek építkezésekbe megrendelők, hogy eleve nem tervezik kifizetni az alvállalkozókat, az egészen elképesztő. Az állami és önkormányzati kifizetések is késnek, ez pedig láncreakciót indít el" - részletezte a problémákat. Szerinte éppen ezért még ha jól is fog működni a TSZSZ, csak a lánctartozások okainak kis részére nyújt megoldást.

A válság előtt jól ment. Forrás: KSH

"Mivel a bíróságokon továbbra sincs kapacitásbővítés, a TSZSZ-től a bíróság elé kerülő ügyek várhatóan lassúak maradnak, szoros határidők ide vagy oda" - mondja Nagyiványi. Szerinte a TSZSZ létrehozása helyett a gazdasági bíráskodást kellene gyorsítani, mert ezzel könnyebben elérhető a kívánt hatás.

Langyos

A bíróságok szerepét hangsúlyozza Tolnai Zsolt is. A Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal együttműködő ügyvédje szerint a TSZSZ-szel néhány esetben biztosan gyorsulni fog a követelés érvényesítése, de lehetetlen meghatározni, hogy mennyivel rövidül az eljárás, mivel minden bíró és bíróság más tempóban dolgozik, ráadásul az alperes taktikáján is sok múlik.

"Ha az új törvényi határidőkhöz a bíróságok tartani tudják magukat, drasztikusan csökkenhet a perek ideje, a gyakorlatban azonban a szűkös bírói kapacitások miatt a hirtelen bevezetett, rövidített határidők betartása sokszor lehetetlen" - mondta az ügyvéd.

Szerinte sem fogja a TSZSZ megszüntetni a lánctartozásokat, mivel "erre szabályozási eszközökkel gyakorlatilag esély sincs". Akkor jelenthet megoldást az új szerv, ha a megrendelő nem akar fizetni. Ha nincs is miből fizetnie, a TSZSZ is tehetetlen lesz.

- Mennyi? - Négyszázötvenezer

A másik nagy kérdés a TSZSZ-szel kapcsolatban, hogy szakértői mennyire lesznek befolyásolhatóak. A befolyásolás két irányból jöhet, a vállalkozóktól és az államtól. Tolnai Zsolt szerint "a TSZSZ döntését befolyásolni ugyanúgy lehet, mint bármely hasonló szervezetét, ezt szabályozási eszközökkel teljes mértékben kizárni nem lehet, csak szankcionálni." Babály László ennél tovább megy, ő azt mondja, az építőiparban bárkit meg lehet vesztegetni, az állam pedig eddig is megtalálta a módját, hogyan tussolja el néhány tartozását. Grabarics Gábor viszont optimista, "lehet kötekedni, de ez egy szakértői testület, nem hinném, hogy prostituáltak lesznek" - bizakodik.

Annyi biztos, hogy a szakértői díj az NGM tájékoztatása szerint a vitatott munkák nettó értékének 1 százaléka, de minimum 60 ezer, maximum 450 ezer forint lesz, a szerv tagjait pedig az igazságügyi szakértők közül fogja kiválasztani egy 11 fős bizottság, amelybe a felelős minisztériumok mellett szakmai szervek delegálnak tagokat.