A nincsből nem lehet félretenni

Akinek van megtakarítása az is csak pár hónapig - vagy addig se - tudna megélni belőle - derül ki egy városi fiatalokat megkérdező kutatásból.

Alig tudnak félretenni a dolgozó városi fiatalok, derül ki a K&H pályakezdők jóléti indexének 2013. első negyedévi kutatásából.

A fiatalok 33 százalékának van megtakarítása, ezen belül a dolgozó fiatalok 43, a diákok 40 százaléka, a munkanélküli fiataloknak viszont mindössze 14 százaléka rendelkezik tartalékkal. A félretett pénz azonban jelentős anyagi biztonságot nem jelent a fiatalok többségének, hiszen a megtakarítással rendelkezők 70 százaléka csak legfeljebb 3 hónapig tudna megélni belőle. (A magyar és a nyugat-európai kereseteket összehasonlító cikkünkből is az derült ki, hogy megtakarításra még a jól keresőknek sem jut itthon.)

Egymillió forint feletti megtakarítása mindössze a megtakarítók 12 százalékának van, százezer forint alatti összeggel 42 százalékuk rendelkezik. Még a 26-29 évesek körében sem növekszik a megtakarítók aránya, bár ebben a korosztályban a megtakarítás átlagos összege jelentősen megnő - egymillió forint feletti érték, szemben a 19-25 évesek átlagos 300 ezer forintjával.

A fiatalok 8 százaléka tartja a megtakarításait lekötött betétben, 5 százalékuknak van életbiztosítással kombinált befektetése, 2 százalékuk befektetési alapban kamatoztatja a pénzét. Ez kevesebb, mint fele a megtakarító 33 százaléknak, a többiek félretett pénze vélhetően készpénzben vagy folyószámlán, lekötetlen formában található.

"Ha a megtakarítások jellegzetességeit vizsgáljuk, azokat tekinthetjük tudatosabb megtakarítóknak, akik a hónap elején egy bizonyos összeget félretesznek. Az ő arányuk a teljes vizsgált korosztályban csak 17 százalék, pozitív eltérés - 25 százalékos értékkel - a Nyugat-Magyarországon élőknél figyelhető meg. Náluk a megtakarítások említése is magasabb: 43 százalékban számolnak be megtakarításról, szemben a teljes vizsgált korosztály 33 százalékával. Fontos lenne, hogy már pályakezdőként, az önálló élet megkezdésekor tudatosabban kezeljék pénzügyeiket a fiatalok" - mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

A megtakarítási célok között a lakásvásárlás és a tartalékképzés vezet 39-39 százalékkal, ezt követően utazásra (21 százalék) és az oktatás költségeire (19 százalék) tesznek félre legtöbben. A lakásra gyűjtés 26 év felett válik hangsúlyosabbá, a 26-29 éves megtakarítók 55 százaléka tesz félre erre a célra.

Nem meglepő adat, hogy a férfiak több mint kétszer annyian - 24 százalékuk - gyűjtenek autóra, mint a nők. Aki több bankot használ, az inkább lakásvásárlásra tesz félre, míg akinek nincs semmilyen bankkapcsolata, az nagyobb értékű tárgyakra gyűjt a leggyakrabban. A nyugdíjra még kevesen gondolnak ebben a korban, a 26 és 29 évesek között is csak 10 százalék takarít meg már most a nyugdíjasévekre.

A megkérdezett fiatalok személyes nettó jövedelme átlagosan 71 000 forint volt. A 26 év alattiak 59 000 forintos keresete megnő, és 96 000 forintra ugrik a 26-29 éves korosztályban. A központi régió 78 ezres és a nyugati országrész 87 ezres keresetéhez képest keleten csak 54 000 forint a fiatalok nettó jövedelme.

A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti városi fiatalt kérdeznek meg egy online kutatásban.

Az index alapján a fiatalok elégedettségét olyan tényezők határozzák meg, mint a család, a munka, az egészség vagy a baráti kapcsolatok. Ezen területek között a fiatalok a pénzügyeikkel voltak a legkevésbé elégedettek. A pénzügyeket értékelő részindex 0 értéket kapott a K&H pályakezdők jóléti indexének 2013. első negyedévi mérése során, csakúgy, mint a 2012. IV. negyedévi felmérésnél, amikor szinte azonos, +1 értéket kapott ez a terület.