10 évig is hajthatja a világot a palaolaj

Vágólapra másolva!
A jelenlegi globális palaolaj készletek akár 10 évig is fedezni tudnák a világ olajfogyasztását, derül ki az amerikai energiaügyi minisztérium legfrissebb elemzéséből. Ezek a tartalékok azonban csak elméletiek, ugyanis az nem derül ki a felmérésből, hogy azoknak mekkora hányadát lehet nyereségesen kitermelni. Amerikán kívül pedig még a kitermelési technológia sincs teljesen kiforrva. Ennek ellenére már az amerikai palaolaj kitermelés folyamatos bővülése is visszatartó erőként hat a feketearany árára, ami már két éve a 100 dolláros szint körül ingadozik.
Vágólapra másolva!

A jelenleg ismert palaolaj készletek már most 10 évre is elegendő olajat rejtenek az amerikai energiaügyi minisztérium (EIA) legfrissebb adatai szerint. Vélhetően ez a mennyiség még bővülni fog, ahogyan tovább folynak a feltárások. A technikailag kitermelhető palaolaj tartalékok 345 milliárd hordóra tehetőek, ami a jelenlegi globális bizonyított és nem bizonyított nyersolaj kínálat 10 százalékát jelentik. Azonban ezek a források csak "elméletiek", ugyanis a riport nem vizsgálja, mennyit lehet ezekből profittal kitermelni. Korábban az EIA csak az amerikai tartalékokat mérte fel, aminek nagysága körülbelül 58 milliárd hordó lehet. Összahasonlítás képpen, a világ legnagyobb bizonyított tartalékait magáénak tudó Venezuela 295 milliárd hordós készletekkel rendelkezik.

A palagázról és a palaolajról, valamint szélesebb körben az energiaszektorról is többet megtudhat Varró Lászlóval, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatójával készült interjúnból.

Forrás: Origo

A hétfőn kiadott jelentés szerint Oroszország rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal, akit az USA és Kína követ a sorban. A palagáz tekintetében pedig Kína a világelső, őt követi Argentína és Algéria, az USA pedig a negyedik. A két évvel ezelőtti jelentés óta egyébként közel 50 százalékkal nőtt a kitermelhető palagáz készletek nagysága. Az USA-ban egyébként az olajtermelés 30 százalékát, míg a gáztermelés 40 százalékát adják már a palakészletekből kinyert szénhidrogének.

Forrás: Origo

A nagy kérdés azonban az, hogy azok az országok, amelyek nagy tartalékokkal rendelkeznek ki tudják-e termelni ezeket a készleteket olyan hatékonysággal, amit ahogyan azt az Egyesült Államokban már megvalósítottak. Ugyanis a geológiai viszonyok mindenhol eltérőek, így az amerikai kitermelési módszert nem lehet egy az egyben adaptálni, végig kell járni a kutatási folyamatot, ami több évet vesz igénybe.

Szintén komoly befolyásoló tényező az országok környezetvédelmi politikája is, ugyanis például Európában 6 ország is tiltja a kitermeléshez szükséges hidraulikus repesztési technika alkalmazását. Az Egyesült Államok és Kanada pedig abban is előnyt élvez, hogy már kiépült csővezetékrendszerrel is rendelkeznek. Ami pedig szintén megkönnyíti az olaj- és gázfeltárást, az hogy az amerikai emberek, akiknek a földjük alatt palakészletek találhatóak jogosultak annak kitermelésére.

A nem konvencionális kitermelések hatására az amerikai olajimport 16 éves mélypontra esett, ezzel átrendezve a globális olajkereskedelmet. Nem utolsó sorban pedig az olajárat is féken tartja a bővülő amerikai palakitermelés, a feketearany ára sokkal magasabb lenne a jelenlegi szinteknél. Emellett pedig valószínűleg sokkal volatilisebb is, mivel azt jobban befolyásolnák az egyes geopolitikai események, mint például az Irán elleni szankciók. A WTI típusú olaj árfolyama két éve lényegében a 100 dolláros szint közelében egy szűk sávban ingadozik.

A WTI típusú olaj árfolyama (dollár/hordó)

Forrás: Origo

Mi az a palagáz?

A palagáz (angol nevén: shale gas) olyan hagyományos földgáz, melyet a föld pala képződmények apró üregeiből, csatornából hoznak a felszínre, ugyanakkor a hagyományos földgáznál mélyebben helyezkedik el. A palagáz az egyike a nem konvencionális gázoknak, melyeket a hagyományos gázmezőknél bonyolultabb technológiával lehet a kibányászni.

A legfontosabb újítást a horizontális fúrási technológiák elterjedése, illetve a hidraulikus repesztés fejlődése okozta. Olyan területeken vált kitermelhetővé a nyersanyag, amire korábban gondolni sem mertek volna. A horizontális fúrás miatt pedig nem szükséges annyi kutat fúrni, mint korábban, mivel szélesebb területet tudnak egy helyről elérni. A hidraulikus repesztés során apró repesztéseket végeznek különböző vegyi anyagok, homok és nagy mennyiségű víz felhasználásával. A föld azon rétegeit, melynek gyenge az áteresztőképessége megrepesztik, így könnyebben felszínre hozható a nyersanyag.

Mi a palaolaj?

A palaolaj (angolul: shale oil, vagy light tight) kitermelése költségesebb, mint a hagyományos olajfajtáké. A palaolajat azzal a technológiával termelik ki, amivel a palagázt. Mindkettő több mint két kilométerrel a felszín alatt, a betonkeménységű palába belekötve helyezkedik el, így azok nem termelhetők ki a hagyományos fúrási módszerrel.

A palát össze kell törni, az olaj esetében pedig sokkal nagyobb lyukakat kell ütni, mint a palagáznál, ahhoz, hogy azokon az olaj ki tudjon folyni. A lyukasztáshoz a palagázénál erősebb repesztési technológia szükséges. A palagázhoz hasonlóan palaolajból is jelentős készletek találhatók a föld alatt, viszont a kőzet repesztése után nagyon gyorsan csökken a kijövő mennyiség, a második évben tipikusan az elsőnek a felére. Ezért amíg egy hagyományos olajmezőt húsz évig lehet művelni, a palaolajnál folyamatosan fúrni és repeszteni kell, mert a két-három évvel korábban létesített kutak már szinte semmit nem termelnek.