Megy a trükközés a cégeknél

A vállalatok könnyedén kozmetikázzák pénzügyi számaikat annak érdekében, hogy a valódinál jobb színben tüntessék fel teljesítményüket, derül ki az Ernst & Young felméréséből. Mivel a céges bónuszok általában valamilyen pénzügyi eredményhez kötöttek, így személyes ösztönzők is nagyban hozzájárulnak a számokkal való trükközéshez. A fejlődő országokban pedig egy-egy üzlet nyélbeütéséhez szinte elengedhetetlen, hogy a zsebekbe is kerüljön egy kis kenőpénz. A megvesztegetéssel kapcsolatos botrányok pedig hazánkban sem ismeretlenek, elég csak a Mol-INA ügyre, vagy korábban a Magyar Telekom balkáni szerződései kapcsán felmerült korrupciós vádakra gondolni.

Manipulálják számaikat a vállalatok

A vállalatok szemrebbenés nélkül meghamisítják eredményszámaikat, hogy jobb színben tüntessék fel teljesítményüket, és legalábbis papíron elérjék növekedési céljaikat, derül ki az Ernst & Young tanácsadó cég által készített felmérésből. Tisztelet persze a kivételeknek, mégis összességében érdemes lehet szkeptikus szemmel olvasni a cégek beszámolóit. Soha nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a menedzsmentre komoly nyomás nehezedik, hogy produkálni tudja a befektetők által elvárt folyamatos fejlődést a rendkívül nehéz gazdasági környezetben is, hiszen sok esetben ezen múlhat az éves jövedelmének nagysága

Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudják, sokan nem riadnak vissza még a vállalati számok megszépítésétől sem. Az európai, közel-keleti, afrikai és indiai régióban (EMEIA) végzett felmérés szerint a megkérdezettek átlag 20 százaléka tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy cégük pénzügyi számait manipulálják. Persze az egyes országok között nagy a szórás, hiszen míg például Norvégiában csak kevesen gondolják azt, hogy bűvészkednének az adatokkal, addig Oroszországban közel kétharmados ez az arány. A meglepő az lehet, hogy a sokak számára éltanulónak tartott Ausztriában is igen magas arányban gondolják úgy, hogy kozmetikázzák az eredményszámokat.

Ami még megdöbbentőbb, hogy az igazgatósági tagok csaknem fele is tisztában van azzal, hogy a pénzügyi jelentéseket tetszés szerint kozmetikázzák, ha azt kívánja a helyzet, ezzel sokkal jobb színben tüntetve fel a vállalatot.

Persze nem csak az EMEIA régióban trükköznek a vállalati számokkal a vezetők. Az USA-ban legtöbbször az egy részvényre jutó eredményéhez (EPS) kötik a menedzsment-bónuszok kifizetését a cégek, amit azonban meglehetősen egyszerűen lehet manipulálni. Ugyanis ha részvény visszavásárlást hajt végre a cég, azzal csökken a kint lévő papírok száma, ezzel pedig növekszik az EPS. Ez viszont a tulajdonosok sem lehet nagyon ellenére, ugyanis ezzel az akcióval ők is pénzhez jutnak.

Pontosan ezért a befektetők más sorokat is figyelnek, például az árbevételt, mivel azt kevésbé lehet számviteli eszközökkel manipulálni. De méginkább szeretik a cash flow alapú mutatókat, illetve adatokat, mert azokból ténylegesen látszik mennyi pénzt termelt a vállalat, és abból mennyi jut a tulajdonosoknak.

Csúszópénz nélkül nem megy

A nyugati cégek hazájukban, illetve a fejlett országokban már kevésbé képesek a bővülésre. A növekedés felpörgetésére egy lehetséges lépés a fejlődő piacokon való terjeszkedés, ahol azonban gyakran kell kenőpénzeket kifizetni a helyi hivatalnokoknak vagy céges alkalmazottaknak, hogy nyélbe üssék az adott üzletet. A megkérdezettek kétharmada vélte úgy, hogy megvesztegetések nélkül nem is lehet érvényesülni ezekben az országokban.

A vállalatok értékesítőinek többsége nem tartja mérvadónak a cégek korrupció-ellenes politikáját, és ugyancsak sokan gondolják úgy közülük, hogy nincs semmi kivetni való abban, ha egy üzletet azzal szerez meg valaki, hogy személyes ajándékot ad a másik félnek. Indiában a felmérésben résztvevők harmada még a lefizetést is elfogadhatónak tartja egy ügylet elnyerése érdekében.

A felmérésből az is kiderül, hogy a nyugati központú multicégeket sokkal jobban figyelik a feltörekvő országok hatóságai, mint a hazai vállalatokat, gyakran olyan vizsgálatokkal megnehezítve működésüket, ami teljesen felesleges.

Magyarországon sem ismeretlenek a korrupciós botrányok

Magyarországon sem teljesen ismeretlenek a megvesztegetéses történetek, elég csak a Magyar Telekom macedón és montenegrói korrupciós botrányára gondolni. A magyar, a macedón és a montenegrói hatóságok mellett az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálta az ügyet, sőt még mai napig is folyik az lejárás a cég három korábbi vezetőjével, mint magánszeméllyel szemben. A cég 2005-2006-os egyes balkáni szerződésivel kapcsolatban olyan vádak merültek fel, hogy helyi kormányhivatalnokokat vesztegettek meg piaci részesedésük növelése érdekében.

A Magyar Telekom, mint vállalat már nem érintett az ügyben, így az amerikai jogi költségek sem terhelik már a társaságot, azonban 2011 végéig összesen 25 milliárd forintot emésztettek fel a különböző bírósági és jogi kiadások.

A másik hasonló megvesztegetési történet a Molhoz kapcsolódik. A vádak szerint a volt horvát miniszterelnök, Ivo Sanader még 2008-ban 10 millió eurót fogadott el a magyar olajtársaságtól azért, hogy hozzásegítse a Molt az INA irányítói jogának megszerzéséhez. Sanadert tavaly novemberben nem jogerősen 10 év börtönre ítélték hivatali visszaélésért, háborús nyerészkedésért, és vesztegetés miatt, a jogerős ítéletig előzetes letartóztatásban van a volt miniszterelnök. Csak a Mol-INA ügyért, 7 év hat hónap büntetést szabtak ki Sanaderre.

A nehéz gazdasági körülmények is trükközésre csábíthatnak

A 2008-as hitelválság kezdetén napvilágot látó botrányok és szabályozási hibák sem derült égből villámcsapásként érték a legnagyobb pénzügyi intézmények dolgozóit, ugyanis csaknem tíz százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tudatosan értékesítettek olyan termékeket, amelyek túlzott kockázatát eltitkolták az ügyfelek elől. Emellett a bevételek túl korai elszámolása és a költségek alulbecslése is általános eljárásnak számított.

Az EMEIA régió vállalatvezetőinek döntő többsége úgy gondolja, hogy az elkövetkezendő egy évben is ugyanolyan nehéz lesz hozni a jó pénzügyi eredményeket, mint korábban annak ellenére, hogy valamelyest jobb gazdasági körülményeket várnak. Ez viszont továbbra is arra ösztönözheti a cégeket, hogy plasztikai beavatkozásokat hajtsanak végre számaikon, ha a korábban vártnál rosszabb eredményeket produkálnának.