Veszélyes buborék fújódik Ázsiában?

Az Ázsiába érkező fokozott tőkebeáramlás veszélyes lehet az országok pénzügyi rendszereire nézve, figyelmeztet az IMF hétfőn publikált tanulmányában. Az elmúlt időszakban a fejlett országokban alkalmazott laza monetáris politika hatására rengeteg pénz áramlott ázsiai eszközökbe, ami akár komoly problémákhoz is vezethet, ha a kormányok nem készülnek fel megfelelő reakciókkal. Ennek ellenére Kína vezetésével továbbra is Ázsia lehet a világgazdaság motorja 2013-ban.

Veszélyes lehet a túlzott tőkebeáramlás

Az Ázsiába irányuló magas tőkebeáramlás tovább növelte a hitel- és eszközár buborék kockázatait a régióban, írja az IMF hétfői publikációja. A szakértők szerint mindez rossz esetben akár nagyobb pénzügyi turbulenciák kiindulópontja is lehet. Ennek ellenére viszont az IMF optimista az ázsiai országok gazdasági növekedésével kapcsolatban, a régióra vonatkozó GDP-növekedés 5,75 százalék lehet a Valutaalap szerint ebben az évben.

A növekedés mögött azonban kockázatok is rejlenek, elsősorban ha a japán gazdasági növekedés beindítására tett kísérletek kudarcba fulladnak, vagy ha Kínában az idei évben nem várt lassulás következne be. Az áprilisban megjelent gyengébb kínai GDP-növekedés ellenére az IMF továbbra is a világ legnépesebb országától várja a leggyorsabb növekedést a kontinensen 8 százalékkal. Mellette pedig több dél-kelet-ázsiai országban is 6 százalék körüli bővülést valószínűsít.

A Valutaalap azonban felhívja a figyelmet a kockázatokra is, arra sürgetve a döntéshozókat, hogy álljanak készen a gyors és megfelelő válaszra abban az esetben ha a túlfűtöttség jelei mutatkoznának a gazdaságban.

Az ázsiai eszközárak sok helyen nagyon gyors ütemben növekedtek az elmúlt években, a fejlett országokban - elsősorban az Egyesült Államokban - alkalmazott ultra laza monetáris politikáknak köszönhetően. A hongkongi ingatlanárak megduplázódtak az elmúlt 4 év során, ezzel már visszatérve a kilencvenes évek végén látott csúcsokhoz.

Emellett a dél-kelet-ázsiai részvénypiacok is folyamatosan mindenkori csúcsokat döntöttek, míg az olyan devizák, mint például a fülöp-szigeteki peso, vagy a thaiföldi bath nagyot erősödtek a dollárral szemben. Ezzel együtt a hitelezési költségek egyre alacsonyabbakká váltak mind a vállalatok, mind pedig a kormányzatok számára, ami fűtötte a kötvénykibocsátásokat is.

Az MSCI Asia-Pacific index értéke (pontban)

Tőkekorlátozások jöhetnek

Ezekből kifolyólag az IMF felvetette, hogy ahol a hitelexpanzió túl gyors marad, ott a kormányoknak fontolóra kellene venniük, hogy bevezessenek tőkekorlátozási intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a pénzügyi szektor esetleges problémáit.

A HSBC vezető ázsiai piaci közgazdásza szerint is esély van a tőkekorlátozások bevezetésére, nyilatkozta a Financial Timesnak Fred Neumann. Eddig az országok döntéshozói ellenálltak az ilyen intézkedéseknek, de nem látni, hogyan tudnának újra kontrollt gyakorolni a nemzeti pénzügyi szektor felett nélkülük, tette hozzá Neumann. Ilyen rendelkezések lehetnének például egy minimum tartási idő bevezetése a kötvénybefektetésekre vonatkozólag, vagy a tőkebeáramlás megadóztatása is.

Az IMF azt is írja, hogy ha a japán monetáris lazítás eléri célját és sikerül kimozdítania a szigetország gazdaságát az évtizedes stagnálásból, az további lefelé ható nyomást helyez majd a kamatlábakra és gyengítheti a devizaárfolyamokat is Ázsia egyéb országaiban is.

A deflációból való kitörés és a jen folyamatos gyengítése a befektetőket is arra ösztönözheti, hogy újraértelmezzék portfoliójukat és nagyobb kitettséget vállaljanak, elsősorban ázsiai eszközökben. Habár a japán pénznyomda segített lenyomni a kötvényhozamokat szerte a világon, sokan úgy gondolják, hogy ez a trend hamarosan már megfordulhat. A Nikkei ebben az évben eddig több mint 30 százalékkal menetelt felfelé, amivel tekintélyes mértékben felülmúlta a többi vezető ázsiai részvényindex teljesítményét.