Azért olyan veszélyes, amit a japánok csinálnak, mert egy olyan 25 éves időszakot követően teszik, melyet a költségvetési deficit folyamatos felhalmozása jellemzett. A japán jegybank eszközvásárlási programja az amerikaival hasonló nagyságrendű, miközben az ország gazdasági teljesítménye harmada az amerikainak. Ezek szerint a japán lépések hatása háromszor akkora, mint az USA-ban.
Soros szerint mindezeket látva a japán jegybank könnyen generálhat olyan pénzpiaci folyamatokat, melyeket végül nem fog tudni kezelni, kordában tartani. Amennyiben például a japán lakosság elkezdi beépíteni saját várakozásaiba a jen esetleges további gyengülését, úgy a veszteségektől menekülve a tetemes mértékű megtakarítások egy része elkezdhet külföldi devizába, eszközökbe áramlani. Ez a jent tovább gyengítené, és egyfajta lavinát indíthatna el a piacon.
A magyar származású befektetési guru szavait persze érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a Soros Fund Management a felvett pozícióin keresztül érdekelt lehet a japán fizetőeszköz további gyengülésében.
Az USDJPY árfolyamának alakulása
Soros az európai válságkezeléssel kapcsolatban ismét megosztotta negatív álláspontját. Miközben Japán a gazdaság 25 éve tartó lassú halálából akar kitörni, Európában a megszorítások politikája éppen belekormányozza abba a régiót.
Kínával kapcsolatban viszont optimista véleményének adott hangot a szakember, hiszen az ország a számos problémája ellenére is sikeresen lehet képes a fogyasztói társadalomra való strukturális átállásra. Mivel Peking számos lépést tett a lakáspiaci buborék kontrollálása érdekében, Soros szerint nem kerül majd sor a piac összeomlására.