Nem kerül vissza az elitklubba a Richter

Fenekestül felforgatta a Richter életét, mikor a világ egyik legfontosabb tőkepiaci indexszolgáltatója száműzte saját indexeiből a cég részvényét. Azóta eltelt közel félév, így közeleg az indexek újabb felülvizsgálata, nem véletlen, hogy egyre élénkebbek a spekulációk, hogy visszakerülhet korábbi helyére a részvény, ami látványos árfolyamemelkedést is hozhatna. Sajnos a becsléseink ennek az ellenkezőjét mutaják, de van azért jó hír is: ősszel már reálisabb esélye is lehet a Richternek, hogy ismét csatlakozzon az OTP, Mol, Magyar Telekom trióhoz.

Közeleg az MSCI részvényindexek szokásos féléves felülvizsgálata, amikor az indexeket szolgáltató MSCI Barra kiszámítja, vajon melyik részvények felelnek meg az indexekbe való bekerülés szigorú követelményeinek. Tavaly ősszel a Richter nem teljesítette a feltételeket, az indexekből történt száműzése pedig olyan megrázkódtatást okozott, amit máig sem tudott kiheverni a részvény. Ha visszakerülhetne az indexekbe, az esetleg hasonló intenzitású, de pozitív folyamatokat indíthatna el a részvény piacán, a jelentős vételi erő pedig az árfolyam emelkedését is magával hozhatná.

Az MSCI kritériumai nyilvánosak, így a cég egyébként elég összetett számításai többé-kevésbé reprodukálhatók. Becsléseink szerint sajnos a mostani felülvizsgálat során minimális a valószínűsége, hogy a Richter visszakerül az MSCI indexekbe, így kár lenne csak erre alapozva spekulálni a részvény emelkedésére. Jó hír viszont, hogy az OTP, Mol és Magyar Telekom helye az indexekben továbbra sincs veszélyben, sőt, ha jól alakulnak a dolgok, akkor ősszel már akár a Richter is teljesítheti a bekerüléshez szükséges feltételeket.

Miért fontos az MSCI index?

Az MSCI Barra a világ legnagyobb és legelismertebb indexszolgáltatója, az általa összeállított, számított és rendszeres újrasúlyozásokkal karbantartott indexeket a világ számos jelentős intézményi befektetője, például befektetési alap használja benchmarkként, lényegében a befektetései összehasonlító mércéjeként.Ez azt jelenti, hogy a befektetéseik összetételét többé-kevésbé az index kosarához igazítják, és többnyire azokat a részvényeket vásárolják, amik szerepelnek az index kosarában.

Speciális csoportot képeznek az indexkövető alapok, amelyek nemcsak nagyjából, hanem hajszálpontosan az indexek kosarainak megfelelően állítják össze a portfóliójukat. Ha kikerül egy részvény, akkor ők mérlegelés nélkül azonnal túladnak rajta, de ugyanígy, ha egy új részvény kerül az indexbe, azt megvásárolják.

Novemberben a Richter hatalmas mélyrepülést mutatott, amikor kiderült, hogy december elejétől kimarad az MSCI indexeiből. A vesszőfutás két hétig tartott, ez idő alatt - főként az első és utolsó napokban - azok az alapkezelők, amelyek az MSCI feltörekvő piaci indexeinek valamelyikét követik, szisztematikusan megváltak a birtokukban lévő Richter részvényektől. Hiába volt rendkívül csekély, 0,07 százalékos súlya az indexben, a Richter egyébként meglehetősen inaktív piacán ez óriási eladói nyomást jelentett.

A Richter árfolyama

Nem kerül vissza azonnal a Richter

A három fő kritérium közül a Richter novemberben egyetlen egyen csúszott el, mégpedig a likviditásra vonatkozó feltételen. A másik kettő a piaci kapitalizációra, valamint a közkézhányadra, azaz a nagytulajdonosok részesedésén kívüli részvénymennyiségre vonatkozik, ezeket simán teljesítette a társaság. A Richterben lényegében nem volt kellő nagyságú forgalom, a visszakerüléshez pedig arra lenne szükség, hogy ezen a téren markáns változást lássunk.

Hogy számol az MSCI?

Az MSCI a likviditást egy saját indikátorral, az ATVR (average traded value ratio) nevű mutatóval közelíti, ami az átlagos forgalmat viszonyítja a részvény közkézhányadához. Az egyes részvények ATVR mutatója a el kell, hogy érjen egy, az egyes piacokra külön-külön meghatározott küszöbszintet, ami szintén szoros összefüggésben áll az egész piacon, jelen esetben a BÉT-en látható forgalommal. (Az indexben már bent lévő részvényeknek elég a limit kétharmadát teljesítenie, de az újonnan bekerülő részvényeknek a teljes limitet el kell érniük.)

Reprodukálva az MSCI kalkulációit arra a következtetésre jutottunk, hogy a Richternél az elmúlt évet tekintve valószínűleg annak ellenére sem éri el a szükséges szintet az MSCI által számított ATVR mutató, hogy a november-decemberi kiugró forgalmak mellett 2013 első negyedévében is relatíve élénkebb volt a kereskedés a részvénnyel. Eközben a BÉT egészén csökkent a forgalom, így a szükséges limit is lejjebb jöhetett valamelyest a novemberi szintről, de valószínűleg még nem eléggé, azaz a Richter most még kimarad az indexbuliból.

A jó hír, hogy az MSCI feltörekvő piaci indexeiben szereplő három magyar részvény, az OTP, a Mol és a Magyar Telekom helye viszont megingathatatlannak tűnik, kellően nagy a kapitalizációjuk, közkézhányaduk és a forgalmuk is az indexekben való bennmaradáshoz.

Hogyan kerülhet vissza a Richter?

Szintén jó hír, hogy a Richternél is felvillan az esélye, hogy ha májusban nem is, de novemberben, a következő nagy féléves átsúlyozáskor visszakerülhet az MSCI indexeibe. Megvizsgáltuk az MSCI kalkulációit úgy is, hogy feltételeztük, a felülvizsgálatig hátralévő ideig az elmúlt három hónap korábbinál kedvezőbb kereskedési aktivitása fennmarad a részvény piacán. Ez esetben a szükséges ATVR mutató kellően közel kerülhet a most ismert küszöbértékhez, és kis szerencsével át is lendülhet rajta.

Ennek a feltételezésnek persze van egy nagy gyengéje: a nyári hónapokban természetszerűleg lecsökken a részvénypiaci aktivitás, így hiú ábrán lehet azt remélni, hogy ugyanakkora lesz a Richter forgalma júliusban, mint februárban. Ezen két tényező változtathat:

• A Richter valamikor nyáron tehet közzé újabb híreket a cariprazine nevű szer teszteredményeiről, amelyek akár pozitívak, akár negatívak lesznek, megmozgathatják még a nyári uborkaszezonban is az árfolyamot.
• A frissen közzétett közgyűlési előterjesztések szerint a menedzsment a részvények 10:1 arányú feldarabolását javasolja. Ezáltal a részvény kisebb befektetők számára is jobban elérhető lesz, és ez akár aktívabb napon belüli kereskedést is hozhat.

Összességében mi mindkét tényező tartós forgalomnövelő hatásával kapcsolatban szkeptikusak vagyunk, egy termékbejelentés valószínűleg csak ideig-óráig élénkíthetik a kereskedést, míg a részvények feldarabolása önmagában nem teszi ideális "daytrade" papírrá a napi híráramlással nem igazán rendelkező Richtert. Ezzel együtt lehet, hogy épp azt a hajszálat teszik hozzá a Richter forgalmához, ami ahhoz kell, hogy novemberben bekerülhessen az MSCI indexekben a részvény.

De hogy ennek esélyét valóban megbecsülhessük, várnunk kell még fél évet.

Néhány fontos fogalom

Részvényindex: olyan részvénypiaci mutató, ami az index kosarában szereplő részvények átlagos elmozdulását tükrözi. Egy részvényindex kosarában egészen sok, akár több ezer részvény is szerepelhet, ezeket indexkomponensnek hívjuk. A részvényindexek előnye, hogy egyetlen termékként jelenítenek meg egészen széles piaci szegmenseket, áttekinthetővé téve a piaci folyamatokat. Így például a BUX indexben szerepel az összes meghatározó magyar részvény, így egyetlen mutatóba sűrítve tükrözi a magyar részvénypiac tendenciáit.

Benchmark: egy befektetési alap teljesítményének értékelésére, a befektetések összehasonlítására használt mérce. Egy részvényalap esetén általában egy vagy több részvényindex kombinációja.

Indexkövető alap: olyan befektetési alap, amelyik kifejezetten azt a célt tűzi ki maga elé, hogy egy részvényindex összetételét leképezze a befektetéseivel. Egy BUX indexet követő alap tehát ugyanolyan arányban tartja a portfóliójában az OTP, a MOL, a Richter és a többi indexkomponens részvényeit, ahogy azok a BUX indexben szerepelnek.

Indexszolgáltató: a részvényindexeket legtöbbször maguk a részvényeknek "otthont" adó tőzsdék számítják, de léteznek kifejezetten erre szakosodott indexszolgáltatók, amelyek hatalmas "indexcsaládokat" dolgoznak ki, és meghatározott szabályok szerint naprakészen tartják őket, hogy minél pontosabban tükrözzék az egyes részvénypiacok alakulását.