Egy tollvonással manipulálják az amerikai GDP-t?

A GDP-számítás módosításának köszönhetően júliustól 3 százalékkal, körülbelül 470 milliárd dollárral lesz nagyobb az Egyesült Államok gazdasága. Ez annak tudható be, hogy olyan tényezőket is megjelenítenek majd a GDP-ben, mint a kutatás-fejlesztésre költött összegek vagy a film- és zeneipar jogdíjai. A számítás módosítása nem új keletű dolog, azt 1929 óta folyamatosan változtatják ahogyan a gazdaság folymatosan fejlődik és új szektorok jelennek meg, amelyek egyre nagyobb hatással vannak a GDP-re.

Az amerikai gazdaság júliustól 3 százalékkal lesz nagyobb, mert figyelembe vesznek a GDP számításánál olyan 21. századi komponenseket, mint például a filmek után járó jogdíjak vagy a kutatás-fejlesztésre fordított összegek. Ezáltal több milliárd dollár értékben kerülnek bele a bruttó hazai termékbe immateriális javak, így összesen körülbelül 470 milliárd dollárral növekszik az Egyesült Államok GDP-je.

A felülvizsgálat célja, hogy jobban megfogják az amerikai gazdaság változó természetét. Ez lesz a legnagyobb módosítás a GDP-számításban mióta 1999-ben a számítógépes szoftverek bekerültek a kalkulációba, nyilatkozta Brent Moulton az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium gazdasági elemzésekkel foglalkozó részlegének vezetője a Financial Times-nak.

Mivel a gazdaság folyamatosan változik, az átalakulás eredményeit a gazdasági növekedés számításában is figyelembe kell venni, amit már 1929 óta folyamatosan meg is tesznek, tette hozzá Moulton.

A változások hatással lesznek a különböző államok GDP növekedésére, de emellett a Fed inflációs céljára is. Valamint a közgazdászokat is arra kényszeríti majd, hogy újragondolják, mi mennyire befolyásolja a gazdasági növekedést. Emellett a módosítás olyan hatással jár majd, mintha egy Belgium méretű ország megjelenne a világgazdaságban.

Azzal, hogy a kutatás-fejlesztésre költött pénzeket is szerepeltetik a GDP-számításban sokkal jobban kifejeződik majd a gazdaság tényleges teljesítménye. Jelenleg ugyanis a K+F költségként jelenik meg a vállalatoknál, így ugyan a végtermék értéke megmutatkozik a GDP-ben, de a kutatási folyamat nem. Ezentúl azonban a K+F egy befektetésnek számít majd, ami kicsit több mint 2 százalékkal dobja meg a gazdaság nagyságát.

A GDP így olyan kisebb államokban, ahol például komoly hadiipari kutatás-fejlesztés folyik jelentős mértékben emelkedhet, míg máshol alig változhat, ezzel szélesítve papíron a jövedelmi különbségeket az egyes államok között. Például Új-Mexikóban, ahol hatalmas méretű hadiipari kutatóbázisok találhatók, 10 százalékkal is növelheti a K+F a GDP-t, míg mondjuk Louisiana-ban csak 0,6 százalékos lehet a változás mértéke.

Az úgynevezett "kreatív munkahelyek", mint például a filmgyártás vagy a zeneipar további fél százalékkal növelhetik az amerikai gazdaság méretét. Ezeken túl a juttatás-alapú nyugdíjalapok deficitjei is megjelennek majd a GDP-ben. A vállalatok kifizetési ígéretei fognak szerepelni a számításban, nem pedig az a készpénz, amit befizetnek a cégek az alapba. Ezáltal az alulfinanszírozott alapok kötelezettségei jelennek meg a GDP-ben.

Nehéz volt előrejelezni, hogy milyen hatása lesz a módosításoknak a végeredményre, mondta el Steve Landfield, a gazdasági elemzésekkel foglalkozó Bureau of Economic Analysis igazgatója a Financial Times-nak. De hozzátette, hogy a gazdaságban az elmúlt években bekövetkező változásokra reagálni kellett és nem valószínű, hogy a rossz irányba léptek volna ezekkel a módosításokkal.