Egy napon múlhatott Kína lassulása?

A Kínai Statisztikai Hivatal számítási metódusa miatt lehetett gyengébb a múlt héten publikált első negyedéves kínai GDP adat. Az elemzők által várt 8 százalékhoz képest "csak" 7,7 százalékkal növekedett az ázsiai ország gazdasága az év elején, ami hozzájárult a növekedési félelmek felerősödéséhez. Szakértők szerint a korrigált valós adat 8 százalék körül lett volna, ha figyelembe veszik, hogy tavaly szökőév lévén egy nappal hosszabb volt az első negyedév. 

A The Economist egy minap megjelent cikke szerint a Kínai Statisztikai Hivatal számítási metódusa miatt lett a vártnál gyengébb az ország első negyedéves GDP növekedése. Kínát sokszor érik olyan kritikák, hogy megbízhatatlanok az ország makrogazdasági statisztikái, és a statisztikai hivatal a valóságnál jobb színben tűnteti fel az ország gazdaságát.

Az idei első negyedévre közölt 7,7 százalékos gazdasági növekedés elmaradt mind az elemzők által várt 8 százaléktól, mind az előző negyedéves 7,9 százaléktól. Vannak akik úgy vélik, hogy ebben az esetben lefelé torzít a hivatalos adat, mivel a Kínai Statisztikai Hivatal nem vette figyelembe, hogy tavaly szökőév volt és eggyel több nap volt a negyedévben.

Ez azért vezet torzított növekedési statisztikához, mert amíg az előző évben 91 napos volt az első negyedév, addig idén 90 nap volt az év első három hónapjában. Ez azt jelenti, hogy tavaly egy extra nappal tovább "zakatolhatott" a gazdaság, működhettek a gyárak.

A legtöbb statisztikai hivatal ki szokta szűrni az ehhez hasonló naptárhatásokat, de a kínaiak nem korrigálnak. Azért lehetséges ez, mert Kínában viszonylag kevés hasonló incidens történt, mivel a Kínai Statisztikai hivatal csupán néhány évtizede publikál negyedéves növekedési statisztikákat.

Szökőév minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek, vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.

Ez alapján tehát szökőév 1988, 1992, 1996, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, és 2200. Viszont szökőévek az alábbi esztendők: 1600, 2000 és 2400.

Mennyi az annyi?

Hogy milyen hatása lehet ennek a naptárhatásnak, azt egy egyszerű példán keresztül lehet szemléltetni. Tegyük fel, hogy tavaly az első negyedévben 100 egységet termeltek Kínában, míg idén 7,7 százalékkal, 107,7 egységre nőtt a termelés. ez bizony 7,7 százalékos növekedés.

Amennyiben azt feltételezzük, hogy minden nap ugyanolyan mint a többi, és korrigáljuk a tavaly számokat annak fényében, hogy okkor eggyel több nap állt rendelkezésre, akkor jelentősen változhat a végső növekedési szám. Így az előző évben 90 nap alatt nem 100, hanem csak 98,9 egység terméket gyártottak (100*90/91). Ebben az esetben az idei 107,7 egység termék 8,9 százalékos növekedésnek felelne meg.

Természetesen ez egy eléggé leegyszerűsített számítás, de a konklúziót talán könnyebb is úgy szemléltetni, ha eltúlozzuk kicsit a számokat. A lényeg az, hogy a korrigált adat minden bizonnyal 7,7 százalék feletti növekedést mutatna. Tao Wang, a UBS elemzője szerint a valós adat valószínűleg inkább a 8 százalékhoz lehetett közelebb, mint a 8,9 százalékhoz.