Váratlan pálfordulás: kötvényt kell venni a guru szerint

Az amerikai államkötvények vásárlását javasolja a befektetőknek Bill Gross, a világ legnagyobb kötvényalapjának, a PIMCO-nak a vezére, aki márciusban óriási mértékű kötvényvásárlásokat hajtott végre. A szakértő szerint a Bank of Japan gigantikus eszközvásárlási programja kedvező hatással lesz ezeknek az eszközöknek az árfolyamára, ezért nem szeretne kimaradni a kezdődő raliból. A guru télen még teljesen máshogy vélekedett, mikor a kötvénypiacoktól való távolmaradást tanácsolta a befektetőknek.

Amerikai államkötvényekből vásárolt be alapjaiba márciusban Bill Gross, a világ legnagyobb kötvényalapjának, a PIMCO-nak a vezére. Így a harmadik hónapban a guru alapjainak már 33 százalékát alkotják rövid lejáratú amerikai állampapírok, szemben a februári 28 százalékkal. Gross alapjai ezzel párhuzamosan a februári 36 százalékról 33 százalékra csökkentették jelzálogkitettségüket, ami 2011 augusztusa óta a legalacsonyabb szintnek felel meg a Reuters cikke szerint.

A 289 milliárd dollárt kezelő PIMCO vezére szerint a Bank of Japan múlt héten bejelentett óriási méretű eszközvásárlási programja számos eszköznek fel fogja hajtani az árfolyamát, köztük az amerikai állampapíroknak is. Mivel Japánban gyakorlatilag nullára szorul le a hozamszint, a szigetországból jelentős mennyiségű tőke fog kiáramlani, ami a nemzetközi tőkepiacokon csapódhat le, nullánál nagyobb hozamú befektetéseket keresve. Bill Gross ezért az amerikai államkötvények vásárlását javasolja a többi befektetőnek is. A főbb jegybankok (Fed, BoJ) eszközvásárlási programjai az infláció emelkedésével járhatnak együtt, így az ettől való védekezésként pedig az inflációindexált amerikai állampapírokat (TIPS) ajánlja a guru.

A PIMCO Total Return nevű alapja 10,35 százalékos hozamot ért el tavaly, amivel a piac 94 százalékát megverte. Az alap az utóbbi három évben 7,14 százalékos évesített hozammal büszkélkedhet, amivel a versenytársak 77 százalékát tudhatja maga mögött.

Ezzel igen nagyot fordult a világ Bill Gross-szal, aki februárban Jim Rogers-szel együtt még a kötvénypiacoktól való távolmaradást tanácsolta a befektetőknek. A guruk akkor úgy vélekedtek, hogy azokank a folyamatoknak még koránt sincs vége, melyek az amerikai állampapírokon elszenvedett nagy veszteségekhez vezettek januárban. A szakértők úgy gondolták, a befektetők nagy része a részvénypiaci nagy raliból szeretne részesedni, ezért folyamatos tőkekiáramlás látható a kötvényekből, mely a részvénypiacon csapódik le.

Ez megfigyelhető volt a 10 éves amerikai államkötvények hozamán is, mely februárban 2 százalékra emelkedett, azonban részben a ciprusi válság és az olasz belpolitikai feszültségek miatt megélénkült a biztos menedéknek tekintett amerikai állampapírok iránti kereslet, ami hozamcsökkenéssel járt együtt. Ha a piaci szereplők megfogadják Gross-nak tanácsát, és zsákolni kezdik ezeket az eszközöket, az tovább csökkentheti a hozamokat.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha okosan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).