Egy ország újraindul

Ciprus, bankbetétek megadóztatása, bank of ciprus, banki tranzakciók korlátozása, sortbanállók egy ATM előtt, Nicosia
Vágólapra másolva!
Közel két hétig tartó leállás után óriási óvintézkedések mellett nyitnak újra a ciprusi bankok. A bankzárlat már eddig is hatalmas károkat okozott, és félő, hogy az átmenetire tervezett pénzkorlátozások akár évekig blokkolhatják a ciprusi gazdaságot.
Vágólapra másolva!

"Nem fogunk sorban állni, a pénzünk egy részét már kivettük az elmúlt hetekben" - írta az [origo]-nak a Cipruson élő Béres Noémi egy nappal a bankok újranyitása előtt. Azt tapasztalta, hogy mindenki folyamatosan vette ki az automatákból a megtakarított pénzét, annak ellenére, hogy a napi limitet 100 euróra csökkentették. Szerinte azonban minden pénzüket nem szívják majd le a számlájukról az emberek, mert a mindennapi élethez kell, hogy maradjon bent a bankban is.

Ebből fizetik az emberek a villanyszámlát, a lakásbérlést, és mivel az üzletekben eddig is lehetett bankkártyával fizetni, "nincs értelme minden pénzünket kivenni, és itthon rejtegetni". Különösen azután, hogy a lopások és a rablások is megszaporodtak, így van, aki nem a bankból, hanem a saját házából veszíti el a pénzét.

A ciprusi jegybank és a kormány azonban tart a bankpániktól. Ciprusiak ezreinek rohamára számítanak csütörtökön, ezért számos bank bejáratánál két-három biztonsági őr is áll, és más, rendkívüli intézkedéseket is életbe léptettek. Szerda éjjel öt, készpénzzel megrakott teherautó állt be a ciprusi központi bank területére Nicosiában, a csütörtöki kapunyitásra készülve. A levegőben helikopter körözött, a bank körül felfegyverzett rendőrök álltak. A repülőtérről érkező konvojt is helikopter és rendőrautók kísérték, és mint arról egy ottani jegybanki forrás beszámolt, a friss pénzt az Európai Központi Bank indította útnak Frankfurtból.

http://video.gemius.hu/liveinfo/iframe/1871520315001_2258855610001.html


Két hétre megbénult a gazdaság

A ciprusi bankok közel kéthetes leállása óriási károkat okozott a gazdaságban. Pontos összesítést még nem lehet adni, de az a tény, hogy hét munkanapon és két hétvégén csak korlátozottan lehetett az ATM-ekből készpénzt felvenni, a banki utalásokat még elektronikusan sem lehetett teljesíteni, azt is jelentette, hogy a cégek sem tudtak egymásnak fizetni. Megbénult a ciprusi gazdaság, amelynek teljesítménye a Financial Times becslése szerint az idén akár 10 százalékkal is visszazuhanhat.

Jakovosz Jakovou, a családjáról elnevezett építkezési vállalat elnöke például azt mondta pár nappal ezelőtt a brit üzleti lapnak, hogy a cége kifogyott az építőanyagokból. A bankzárlat miatt nem tudja kifizetni a beszállítóit, és ha a bankok nem nyitnak ki két napon belül, igen komoly gondjai lesznek.

"Emberek, három hónapig részmunkaidőben leszünk, utána bezárjuk a boltot" - ezt már Elena Antoniou, egy lakberendezéssel foglalkozó cég vezetője mondta 25 dolgozójának. Ez a vállalkozás a legrosszabb állapotban lévő Laiki Bank biztosítójánál dolgozott egy 3000 négyzetméteres iroda berendezésén, de amint a cirkusz kirobbant, azonnal elveszítette a megrendelést.

Még nem tér vissza a normális élet

A 12 napos bankmentes időszak csütörtök délben véget ér, de a normális élet még aligha tér vissza. Súlyos hónapokra, sőt akár évekre számíthat Ciprus a bankzárlat után, mivel a bankpánik elkerülése érdekében erősen korlátozzák a pénzmozgást az országban. Hét napig csak szigorú feltételek mellett használhatják a pénzüket a ciprusiak.

A válságkezelés érdekében kivetett betétadó ugyan csak a gazdagokra, a 100 ezer euró (30 millió forint) feletti betétekre vonatkozik, de a korlátozások a kisembereket is elérik. Nem lehet például feltörni a lekötött betéteket, vagyis, ha valaki februárban fél évre félretette a pénzét, akkor augusztus előtt nem kaphatja meg. Normális esetben valamekkora büntető kamat ellenében bármikor fel lehet törni a lekötött betétet is, most erre nem lesz mód, az eredeti lejáratig a bankban kell hagyni a pénzt.

Forrás: MTI/EPA/Katia Hrisztodulu
Pénszállító konténerek a nicosiai jegybank előtt. Frankfurtból hoztak pénzt.

A rendszerváltás előtti időket is ismerő magyaroknak ismerős lehet egy másik, Cipruson most bevetett megoldás, amely szerint a külföldre utazó magánszemélyek csak korlátozott mennyiségű valutát vihetnek ki az országból. Egy útra maximum 3000 eurót (durván 900 ezer forintot) lehet vinni, és ez a limit nemcsak az euróra, hanem bármilyen más valutára vonatkozik.

A külföldi betéti- és hitelkártya-használat sem lesz korlátlan, havonta maximum 5000 eurót (1,5 millió forintot) lehet elkölteni kártyával, a vállalkozásoknak pedig csak megfelelő dokumentumok bemutatása ellenében engedik meg, hogy kifizessék az importált árut, és ezáltal eurót vagy bármilyen más pénzt utalhassanak az országhatáron kívülre.

A szabályozók a külföldön élő ciprusiakra is gondoltak: ha például egy ciprusi diák más országban tanul, akkor számára negyedévente legfeljebb 10 ezer eurót (3 millió forintot) utalhatnak a családtagjai. Az intézkedések minden bankszámlára érvényesek lesznek, függetlenül attól, hogy euróban, dollárban vagy más devizában vezetett számláról van szó.

Évekig húzódhat

A ciprusi kormány azt ígéri, hogy a korlátozások csak hét napra szólnak, és csakis azért van rájuk szükség, hogy megnyugodjanak a kedélyek, és az emberek ne rohanják meg a bankokat. Az viszont legalábbis kételyeket támaszthat, hogy ha valóban csak egy hétre szánták a korlátozásokat, akkor miért szerepelnek egy hónapra, egy negyedévre és egy évre meghatározott korlátok (például a külföldi bankkártyahasználatot havonta 5000 euróban maximálták).

Az átmenetinek szánt intézkedések könnyen tartóssá válnak, ez a tapasztalata a korábbi évek hasonló intézkedéseinek. A Bloomberg és a Financial Times gyűjtése szerint, amikor az ázsiai és latin-amerikai országok korlátozták a tőke mozgását az elmúlt évtizedekben (1991 - Chile, 1997 - Malajzia, 2001 - Argentína), akkor az "átmeneti időszak" fél évtől két évig is eltartott.

Közelebbi példa is akad: Izland a válság kezdetén, 2008-ban volt kénytelen megtiltani a belföldi és külföldi szereplők közti devizaátutalásokat. Ez, a szintén átmenetinek szánt szabály azóta, vagyis öt éve életben van. Ez azért is intő jel, mert az izlandi problémák nagyon is hasonlítanak a ciprusiakra: az ország bankrendszere (a betétek méretét figyelembe véve) tizenegyszer akkorára hízott, mint a gazdaság, és Cipruson is a GDP közel nyolcszorosa volt fénykorában (2011-ben) a bankrendszer mérete.

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója szerint "sincs ok azt feltételezni, hogy a betétesek 7 nappal később kevésbé lesznek frusztráltak", mint most. Sőt szerinte a hétnapos korlátozás elrendelése csak tetézheti a bajt, hiszen azt sugallhatja a bankok ügyfeleinek, hogy valóban nagy a baj, érdemesebb kivenni a pénzt.

Forrás: AFP/Patrick Baz
Nincs ok azt feltételezni, hogy a ciprusiak hét nap múlva kevésbé lesznek frusztráltak

Ha viszont a korlátozások hosszabb ideig érvényben maradnak, az jogi aggályokat is felvethet. Az Európai Unió egyik alapszabálya a tőke szabad áramlása, ami elé tartósan nem illik akadályokat gördíteni. Ha - mint azt a korábbi nemzetközi példák is mutatják - a korlátozás kitolódik, az egy ponton túl jogellenessé válhat. A betétesek az Európai Bíróságon megtámadhatják az intézkedést, és mivel a kétesélyes ítéletre éveket lehetne várni, az nem jelentene mást, mint elhúzódó agóniát a szigetország számára.

A leértékeléstől legalább nem kell tartani

Ciprus esete egyedinek számít abból a szempontból, hogy az euró történetében soha nem fordult elő, hogy egy, a közös pénzt használó tagállam alkalmazza a tőkekorlátozásokat. Mivel az ország az eurózóna tagja, a tőkekorlátokra nem az árfolyam védelme érdekében van szükség, csupán szeretnék elkerülni, hogy hirtelen kirántsák az országból a pénzt, és ezzel minden, a bankok mentését szolgáló erőfeszítés értelmetlenné váljon.

Mindennek azért van jelentősége, mert a gazdaság gyógyulásának velejárója általában a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése, az euró esetében viszont erre nincs mód. A nehéz napok közt legalább ennyi örömük lehet a ciprusiaknak: azzal nem kell számolniuk, hogy a pénzük hirtelen elveszíti értékének egy jelentős részét.