Orbán kimentené a devizahiteles cégeket is

A kormányfő a gazdasági kamara előtt azt mondta, még ebben a félévben elvárja, hogy a kisvállalkozások devizahiteleinek forintra váltására is szülessen program. Szeretne alacsonyabb kamatszintet is, és növelné a magyar tulajdonú bankok arányát.

"A bankárok azt állítják, hogy van hitel, csak projekt nincs. A vállalkozások meg azt mondják, hogy vannak ötletek, csak hitel nincs hozzá. Ezt a vitát nem lehet elméleti szinten eldönteni" - mondta Orbán Viktor vállalkozásvezetők előtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó ülésén.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány programot szervez a kisvállalkozások devizahiteleinek forintra váltására. "A devizahitel elsősorban szuverenitáskérdés az én fejemben, az önálló deviza előnyeit nem használhatja az ország a devizahitelek miatt" - magyarázta.

Program kell a vállalkozások megmentésére

"Kell találnunk ebben a félévben olyan pénzügyi programokat, amelyek a vállalkozások számára is vonzó feltételek mellett át tudják váltani forintra a devizahiteleket. Elvárásom, hogy ilyen programok legyenek" - nézett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterre.

Az ötlet bejelentésére az Intercontinental Hotel konferenciatermében ülő vállalkozók nem hördültek fel. A hangulatra jellemző volt, hogy amikor a konferencia elején Orbán belépett a terembe, hirtelen síri csönd lett, csak a fényképezőképek kattogásait lehetett hallani. Igaz, néha a kormányfőnek sikerült derültséget is okoznia. Például, amikor azt mondta, 2014-ben biztosan lesz növekedés, "a miniszter urat megkérem, hogy az ebbéli kétségeinek ne most adjon hangot".

A kormányfő azt szeretné, hogy a jelenlegi vállalkozói hitelek 8-10 százalékos szintjénél jóval alacsonyabb szinten legyen a kamatszint. "Felelőssége teljes tudatában" mondta, hogy a törvények betartása mellett 8-10 százalékon hitelt törleszteni nem lehet.

A hitelezés visszaesését arra vezette vissza, hogy Magyarországon hitelbuborék alakult ki, mert túl magasra nőtt a hitel-betét arány (ez azt jelenti, hogy egységnyi betétre egyre több hitel jutott). Ráadásul a bankok jelentős részben külföldi kézben vannak, így a válságban a külföldi bankok a többek közt Magyarországról kivont forrásokból gyógyították sebeiket.

Orbán a pénzügyi válságból azt a tanulságot vonta le, hogy nem egészséges, hogy a magyar bankrendszernek ekkora mértékben külföldiek a tulajdonosai. Megismételte korábban bejelentett célját, hogy a bankok legalább ötven százaléka magyar kézben legyen. A takarékszövetkezeteket említette, mint lehetőséget ennek elérésére, és azt is mondta, hogy "a posta környékén is változások vannak".

Orbán Viktor a felerészben magyar tulajdonú bankok iránti vágyát már tavaly nyáron kifejtette, jóllehet sem akkor, sem azóta nem vázolta, hogy a ma legalább 80 százalékban külföldi tulajdoni arányt milyen eszközökkel törné le. (Hogy mégis, miként képzelhető el, arról itt olvashat.)

Orbán hiányolta a luxusáfát

Az adóügyi tervekből is kiemelt néhányat a kormányfő. Egyrészt a gazdasági növekedés forrásait adócsökkentésre akarná fordítani, elsősorban a személyi jövedelemadó kulcsát mérsékelné. Azt is mondta, hogy hiányolja a luxusáfát. A luxuscikkekre 35 százalékos kulccsal vetnének ki adót, de erre egyelőre nincs lehetősége a kormánynak az európai uniós szabályok miatt.

A kormány a vállalkozók energiaköltségeit is szeretné mérsékelni, de csak a lakossági rezsicsökkentés után. Orbán azt mondta, "Matolcsy úr jegybankelnökké szárnyalása előtt készített egy dokumentumot a vállalkozások energiabeszerzéséről" - de erről részleteket nem árult el.

A miniszterelnök a felsőoktatásról is ejtett néhány szót, bár először vonakodott a témától: "forró krumpli, nem nagyon markolásznám". Szerinte annak a rendszernek sok értelme nincs, hogy a diákok kikerülnek az egyetemekről, és a 25 százalékuk olyan területen helyezkedik el, amelyhez nem kell a végzettségük. Azt állította, 50 milliárd forinttal többet költenek a felsőoktatásra, de "igaz, ezt máshogy adjuk, mert nem működésre fordítjuk".

Orbán a gazdaságpolitika fő céljának azt nevezte meg, hogy az ország visszanyerje a cselekvési szabadságát. "Nem lehet úgy kormányozni, de élni sem, hogy azt figyeljük, ki mit mond" - magyarázta. Az IMF-hiteltárgyalásokra utalva arról beszélt, hogy Magyarország a valutaalaptól rugalmas hitelkeretet kért, de amit adni akarnak helyette, az befolyást engedett volna a magyar gazdaságpolitikába. Orbán szerint az IMF úgy vélte, hogy az általuk nyújtott hitel nélkül "össze fogunk omlani", de mint mondta, "nem így lett".