Mesebeli Afrika? Európán kívülre néz a Nyomda

Miután európai növekedési lehetőségei beszűkültek, a Távol-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában költheti el a februártól ANY Biztonsági Nyomda néven futó tőzsdei társaság az ez évi 2-3 millió eurós beruházási keretét - közölte az Investor.hu-val Zsámboki Gábor, a cég vezérigazgatója. Ennek megtérülésére azonban még jó ideig várni kell, miközben a korábban nagy lehetőségként kikiáltott NFC-technológiától is csak másfél-két év múlva várható érzékelhető árbevétel. Így bizonytalan, hogy az ideihez hasonlóan jövőre is futja-e a cégnek 43 forint osztalékra.

Miért cserélték le a jól bejáratott Állami Nyomda nevet február elején?

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása értelmében azok a vállalkozások, amelyekben nincs meghatározó állami tulajdon, február 1-jétől nem használhatják az állami vagy a nemzeti szót a nevükben. Ezért 162 évvel az alapításunk után nevet kellett váltanunk. Pedig nevünk még azután is megmaradt, hogy 1992-ben a céget privatizálták és onnantól egyáltalán nem volt benne állami tulajdon, egészen 2011-ig, amikor a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása révén 3 százalék került az Állami Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz.

Hogyan esett a választásuk az ANY Biztonsági Nyomdára? Csak nem változik a stratégiájuk is?

Az ANY rövidítés praktikus okokból került a nevünkbe, így ugyanis nem kellett megváltoztatnunk honlapunk és e-mailjeink címeit. Nevünk második tagjával pedig a biztonságot akartuk kihangsúlyozni ügyfeleink felé. De a jövőben is alapvetően a kelet-közép-európai régióra fókuszálunk, nem változnak sem a tevékenységi körünkbe tartozó projektjeink, sem az ügyfélkörünk.

Stratégiánk bizonyos mértékig mégis módosult, de nem a név, hanem a piaci igények változása miatt, miután a mobilfizetések, illetve az azokhoz kapcsolódó fejlesztések terén az elmúlt másfél-két évben igen nagyot léptünk előre. Mégsem tettük be a "mobil" szót a cég nevébe, értelemszerűen azért, mert nem vagyunk mobilszolgáltatók és nem is kívánunk e piacra lépni, mi mobilmegoldásokat szállítunk. Biztonsági nyomda vagyunk, függetlenül attól, hogy papírra vagy műanyaglapra dolgozunk, hogy az információtovábbításhoz milyen elektronikus médiát veszünk igénybe. Az alap és a hagyomány megvan, a fejlesztések pedig ezekre épülnek.

Nem nagyon látni azonban, mitől növekedhetnének. Tartja még a korábbi véleményét, miszerint a Nyomda részvényei nem az osztalék miatt lehetnek vonzóak, hanem a cég növekedési lehetőségei miatt?

Ezt körülbelül 4-5 éve mondtam. Azóta azonban a Biztonsági Nyomda jelenlegi árbevételének körülbelül 75 százalékát adó Magyarország nehéz gazdasági helyzetbe került, s a maradék 25 százalék jelentős része is a kelet-közép-európai régió hasonló gondokkal küzdő országaiból származik. Tudomásul kellett vennünk, hogy most mindenki az alapvető szükségleteit próbálja kielégíteni, emiatt a szolgáltatók igénye is mérsékeltebb a minőségi fejlesztésekre.

Egy cég működésének fontos jellemzője, hogy az adott gazdasági, piaci környezethez a lehető legjobban tudjon idomulni, ezen alkalmazkodás, átalakulás közben ne veszítse el a piacát, az erejét és a tulajdonosi hitet. De nem adtuk fel a növekedési elképzeléseket, azaz nem rendezkedünk be egy alacsonyabb gazdasági szintre, s költünk kevesebbet fejlesztésre és beruházásra. Éppen ellenkezőleg, folyamatosan fejlesztünk, s továbbra is évi 2-3 millió eurót fordítunk beruházásokra. Az európai gazdasági környezet azonban most nem igényli, fogadja be és hasznosítja a fejlesztéseinket. Hiába tudnánk például ellátni termékeinkkel a nyugat-európai országok igényeit, ott csekélyek a lehetőségeink. Ígéretes célpiac lehet ott, ahol alacsonyabb szintről lehet indulni. Ilyen a Távol-Kelet, Afrika és Latin-Amerika, ahol már régóta vannak aktív beszállítói kapcsolataink.

Ezek még csak tervek vagy már kaptak megbízásokat is az említett földrészekről?

Egyelőre csak tervek, amelyeket még az igazgatóságnak kell jóváhagynia, erre remélhetőleg a közeljövőben sor kerül. Nem tettünk közzé üzleti tervet erre az évre, csak egyfajta jóváhagyott irányvonalunk van, melyet negyedévente frissítünk. Azért is növekednünk kell, mert a forint euróval szembeni gyengülése kedvezőtlen a számunkra, mivel a kevés magyarországi alapanyaggyártó miatt az anyagaink 85 százalékát külföldről kell beszereznünk. Szerencsére eddig az árfolyam-elmozdulások ellen nem kellett fedezeti ügyletekkel védekeznünk, mivel az exportárbevételünkből tudtuk állni a növekvő importköltségeinket.

Sokan csodálkoztak, hogy mennyire magas volt a cég készpénzállománya 2012. december 31-én. Ebből futja azonban a száz százalékos osztalékon felül részvényenként további 5 forint kifizetésére, amivel két dolgot akarunk mutatni: a cégnek akkora a készpénzállománya és olyan stabil a működése, hogy ezt is megteheti. Méghozzá azért, mert tudja, hogy merre fog tovább menni és hogyan fog tovább fejlődni. Egy normálisan gondolkodó gazdasági menedzsment ugyanis csak akkor hajlandó pluszosztalékot kifizetni, ha látja a növekedési lehetőségeket.

Vagy ha nem tudja elkölteni az eredményt beruházásra, illetve fejlesztésre, mert piaci kereslet, megrendelés híján nem látja annak megtérülését.

Ez igaz, de az eredmény kifizetése osztalékként annak a következménye is lehet, hogy jó a cég készpénz-menedzsmentje, s ez a helyzet a mi esetünkben.

Ennek érdekében helyezték hatályon kívül azt az igazgatósági határozatot, miszerint a cég eredményének maximum 80 százalékát fizethette ki osztalékként?

Az igazgatóság határozata 2010-ben lejárt. Nem sok értelme van egy ilyen szabályt fenntartani, hiszen az osztalékfizetésnek már eleve két szűrője van: a menedzsment tesz javaslatot az igazgatóságnak az osztalékra, az pedig a közgyűlésnek, amit még a felügyelőbizottság és az auditbizottság, valamint a könyvvizsgáló is megtárgyal.

Ez mit jelent: a 43 forintos osztalék fenntartása a cél, vagy az osztalék is attól függően változik a jövőben, hogy magasabb vagy alacsonyabb lesz-e az eredmény a tervezettnél?

Bízzunk benne, hogy a 43 forintos osztalék fenntartható lesz, de erről a végső szót az igazgatóságnak kell majd kimondania. De nem jó, ha a tulajdonosok bizalma csak azon múlik, hogy megkapják-e a 43 forintot. Abban kell bízniuk, hogy a Budapesti Értéktőzsde értéke meg fog nőni. Hiszen az, hogy a mi részvényünk most például kevesebbet ér, mint egy éve, nemcsak annak a következménye, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a cégünket, hanem az ország helyzetének is betudható. A részvényárfolyam és a cégérték között egy ideje nincs közvetlen összefüggés. 2009-2010-ben például volt olyan eset, hogy a milliárdos tendernyerésünk hírére csökkent a részvényünk árfolyama.

Nincs hitelállományuk, ami jól hangzik, de ugyancsak jelentheti azt, hogy nincsenek fejlesztési céljaik, lehetőségeik. A növekvő cégek általában egészséges mértékű eladósodottsági rátával rendelkeznek.

Mivel a készpénzállományunk pozitív, 20-25 millió eurós bankhitelt gyorsan fel tudnánk venni, ekkora a hitelképességünk. Vennénk mi céget, az elmúlt három évben rengeteg üzleti lehetőséget meg is vizsgáltunk, de a cégértékek annyira lementek, hogy azon a tulajdonosok nem adják el, mondván, az többet ér. Ugyanakkor Magyarországon kevés olyan biztonsági informatikai, fejlesztő cég van, ami a tevékenységünkbe esik.

A romló piaci környezetre gyorsan reagálva tavaly bejelentettek egy költségcsökkentési programot, a pásztói gyáregység bezárását. Ebből tavaly 80 millió forint egyszeri többletköltségük származott, az idén viszont 150 millióval alacsonyabb költségre számítanak. Ez utóbbit az egyszeri tétellel növelt 2012-es évhez képest kell viszonyítani, vagy a normál költségszinthez?

A költséghatékonysági programunk 2007 óta tart, ennek egyik fontos lépése volt, hogy a Pásztón lévő telephelyünk már nyereségesen nem működtethető technológiáit bezártuk, a nyereségeseket pedig Budapestre hoztuk. A munkavállalók kétharmadától megváltunk, a többieket a budapesti telephelyen tovább foglalkoztatjuk. Viszont nem adtuk fel a költséghatékonysági programot, 2012 elején bevezettünk egy vállalatirányítási rendszert, amire most kezdenek ráépülni további fejlesztések. Ami a 150 milliót illeti, azt a 2012. végi eredményhez kell viszonyítani.

Ezek szerint összességében csak 70 millió forintot spóroltak. De akkor miért kommunikáltak 150 milliót? Ez a tőkepiacon szokatlan megoldás.

Mert tényleg 150 millió a megtakarítás, ennyi volt ugyanis a pásztói egység fenntartása tavaly, az idén viszont a bezárás miatt már egy fillérbe sem kerül. A 80 millió egy egyszeri költség volt, jórészt a dolgozói végkielégítésekre ment el, azt nem szabad az éves szinthez viszonyítani.

Keveset tudni arról, mennyire volt sikeres a 2010-es romániai felvásárlásuk. Például voltak szinergiák, amelyeket ki tudott aknázni a Nyomda?

Romániának is vannak gazdasági nehézségei, nem volt könnyű az elmúlt két év, de 2012 utolsó negyedévében már jöttek az eredmények és nagyon bízom benne, hogy ez így is marad. A cég prosperál, bizonyos fejlesztések már elindultak, miközben sok megrendelést kapott 2012 végén. Jó döntésnek bizonyult, hogy a meglévő mellé vettünk egy másik céget is Romániában, hiszen az ország túl nagy és logisztikailag nem annyira fejlett, hogy egy céggel, egy központtal el tudjuk látni az ottani tevékenységünket. A tranzakciós nyomtatás, a biztonságos adatkezelés területén dolgoznak cégeink és nagyon jó a menedzsmentjük.

Korábban úgy volt, hogy az EU-csatlakozás kapcsán Romániában és Bulgáriában okmányreformra kerül sor, amiből a Nyomda is profitálhat majd. Mi a helyzet ezzel?

Minden ország érthetően a saját biztonságára törekszik, így Bulgáriának és Romániának is megvan a saját állami biztonsági nyomdája, amire nagyon sok pénzt költöttek - különösen azt követően, hogy mi megjelentünk -, s jelenleg ezeken keresztül állítják elő az okmányokat. Ám az okmányreform nem abból a szempontból érdekes a számunkra, hogy tudunk-e kártyát gyártani, hanem hogy tudunk-e megoldásokat szállítani, márpedig e téren Romániában és Bulgáriában is kifejezetten erősek vagyunk. Bulgáriában az elsők között jelentünk meg a dual-interface-s kártyával, ami mind a kontaktusos, mind anélküli működésre képes. Ebből a regionális piacra is elég sokat szállítunk.

De a korábban nagy lehetőségként kikiáltott NFC (érintés nélküli) technológiai fejlesztésekről sem hallani. Hogyan haladnak e projekttel? Mikortól és mekkora árbevétel, illetve EBITDA származhat ebből?

Világszerte mindenki még csak kóstolgatja e technológiát, már vagy másfélszáz kísérleti projekt fut, de kereskedelmi szolgáltatás még alig elérhető. Így a Nyomda sincs lemaradva. TSM-szolgáltatóként, az NFC-képes telefonokba telepített és megszemélyesített pénzügyi, hűség alkalmazások biztonságos működését kívánjuk nyújtani a jövőben. Jelenleg a szolgáltatást teszteljük. Az NFC-technológia tömeges elterjedéséhez olyan készülékek kellenek, amelyek képesek erre. Csak Japán és Dél-Korea tart valamivel előrébb, de arrafelé más a kultúra. Mindenesetre bízunk abban, hogy a TSM-szolgáltatásból másfél-két éven belül már érzékelhető árbevételünk lehet.

Az ANY Biztonsági Nyomda árfolyama