Lecsapnak Európában az álomfizetésekre

Az Európai Parlamenti képviselők csütörtökön az európai alapkezelők bónuszkifizetésének csökkentésére irányuló tervezetet szavaztak meg, mely szerint a vezető menedzserek maximum az alapbérük összegét kaphatnák meg bónuszként. A tervezet nagy vihart kavart az alapkezelői szektorban, és ha a javaslat a jelenlegi formában kerül törvényként elfogadásra, az számos alapkezeléssel foglalkozó vállalatot Európa elhagyására kényszeríthet. A szigorú tervezet azonban még puhulhat, amire van esély, mivel a törvény végső elfogadásáig még hosszú folyamat vezet.  

A bankárok után az alapkezelők bónusz kifizetéseit is csökkentenék az Európai Parlament képviselői, akik csütörtökön egy olyan tervezetet szavaztak meg, hogy a vezető menedzserek maximum az éves alapbérüket kaphatják meg bónuszként. A tervezet még nem emelkedett jogerőre, azonban ha megszavazzák, az az európai alapkezelők kétharmadát érintené érzékenyen, mivel ennyien részesednek az alapbérüknél nagyobb bónuszokban - írja a Bloomberg. A törvény hatálya az egyes európai alapok külföldi alapkezelőire és hedge-fundokra is kiterjedne.

Jon Terry, a PwC partnere szerint ha a tervezetet a jelenlegi formában, vagy ahhoz nagyon hasonlóan fogadják el, az alapvetően fogja megváltoztatni az alapkezelői szektor fizetési rendszerét. A tervezet ugyanis sokkal szigorúbb szabályozást jelentene az alapkezelői szektor számára, mint amit a bankárok esetében korábban elfogadtak, mivel a bankárok esetében a bónuszkifizetés az alapbér kétszeresében van maximalizálva. Sven Giegold, a pénzügyi piacok és a globális kereskedés szabályozásáért felelős német ATTAC társaság alapítója szerint a szigorra a befektetők nagyobb védelmének érdekében és az alapkezelők kockázatos spekulációs tevékenységeinek visszaszorítása miatt van szükség.

Ha a törvényt ilyen formában fogadják el, arra az alapkezelői szektor a menedzserek fizetésének megemelésével, vagy akár az európai tevékenységük más kontinensre költöztetésével reagálhat.

A Befektetési ALapkezelők Európai Szövetségének egyik vezetője, Jarkko Syyrila elmondta, nagyon csalódottak a képviselők szavazása miatt , és igazságtalannak érzik a döntést, mivel jóval szigorúbban szabályozná őket, mint a bankokat.

Azonban még kár lenne temetni az alapkezelőket, mivel a törvény életbe lépéséig még hosszú folyamat vezet el. Először az Európai Parlamentnek újra meg kell szavaznia a tervezetet, ami ha megtörtént, csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az európai országokkal a szabályozás bevezetésének módjáról. A sikeres tárgyalások után az Európai Parlament elfogadja a törvényt, amit csak ezután küldenek meg az egyes országok parlamentjeinek. A hossszú folyamat számos állomásán felpuhíthatják a törvényt, így jó esély van arra, hogy az nem a jelenlegi tervezet szerint kerül bevezetésre.

Annál is inkább, mert a törvényhozók jóval megosztottabak voltak csütörtökön a kérdésben, mint amikor a bankárok fizetésének a megvágásáról kellett szavazni.